Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.3. Városkép
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA rosképi és funkcionális szempontból, aránytévesztés nagyszámban középmagas lakóépületeket felépíteni. Ajkán három középmagas épület elhelyezés kifogásolható legkevésbé utcaképi és városképi szempontból, a Sport utcai nyolcemeletes épületé, a tanácsházé, és a kórházé. A Kossuth utcai beépítést fókuszáló iker tízemeletes épület, és a vasúti felüljáró elején álló két tízemeletes lakóház elhelyezése akkor lenne hiánytalanul jó, ha a Kórház utca és a Torna patak között csak a Lenin út és Béke utca sarkán állna pontház. A Kórház utcai és a Tűzoltó utcai pontházak, a városközponthoz viszonyított helyzetük miatt kritikusak. Legkritikusabbak a Kossuth utca északi végén, a Béke utcában és a Tűzoltó utcában álló tízemeletes épületek telepítése. A viszonylag sok pontház ellenére egy városszerkezetileg fontos hely megjelölése mégis elmaradt. A vasútállomás közeléből hiányzik egy középmagas ház. Szót kell ejteni még a Liliom utca környékének beépítéséről is, bár belvároson kívüli a terület. A különböző rendezési tervek az utca környékét a terület alközpontjának elhelyezésére jelölték ki. Az alközpont kialakítását elkezdték, de átütő eredményt nem sikerült elérni. Ugyanakkor a környéken mégis többszintes beépítés jött létre, mintegy jelezve az alközpont helyét. Az ellentmondásos helyzet ellenére, a kialakult beépítés nem kifogásolható. Összegzésként a város területének megjelölésre érdemes pontjai a város- központ, a Sport utca (mint a nyugati lakótelepek súlypontja), a kórház, és a vasútállomás. A felsoroltak mellett a városkapuk csak, mint alternatívák jelenhetnek meg. Még vannak olyan építmények, amelyek a városképben magassági kiterjedésük okán szerepet játszanak, ezek a gyárkémények, különösen az erőmű két kéménye. Egyértelműen megjelölik a város nagyipari területét. A megítélés mércéje a városszerkezet és a kompozíció egymásnak való megfelelőssége. „A városszerkezet valójában a város belső, olykor csaknem rejtet váza - a kompozíció ennek a váznak térbeli, vizuális kifejezése. A kompozíció esztétikai értéke annál nagyobb, minél inkább egybeesik a valóságos városszerkezettel".487 4.32 A várossziluett „A település morfológiájának a távlatból jelentkező szemlélt vagy ábrázolt síkbeli képe a várossziluett. "488 A várossziluett alapvető tényezői a természeti táj, és a művi környezet jellegzetességei. A várossziluettben szerepet játszó pontházak - az átlagos épület magasság fölé emelkedne - jelentést kapnak, útbaigazítanak. Felfigyelünk rájuk, a jelentős magasságához, jelentős funkciót társítunk. Egy épület magassága akkor kap jelentőséget a körülötte lévő átlagos beépítéséhez képest, amikor magassága legalább kétszerese 487 Granasztói, 1972. 54. 488 Urbanisztika, 1987. 85. 458
