Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.3. Városkép
Városkép rep itt inkább a városközpont kapuja szerepre módosul. Ez elfogadható, de miért nem volt következetes az építtető? Miért csak ezt a kaput tekintette fontosnak és a többit miért nem? A többi kapuba miért nem építettek pontházakat? A két középmagas épületnek ugyanakkor fontos szerepe van a városközpont felől nézve - megfogják a szemet. Nélkülük a Csikólegelőre vezető hosszú út monotonitása szembetűnőbb lenne. A Tűzoltó utca és a Táncsics utcai csomópontban is emeltek egy iker pontházat. Szép hátteret ad a Tűzoltó utca délről nézett utcaképének. Irányt ad, lezár, jelzi a Szőlőhegyre vezető utat. A pontház dupla épülettömege azonban túlsúlyos a környező beépítéshez képest. Bizonyos nézőpontokból konkurál a közeli kórház épülettömegével. A középmagas épületek elhelyezése Ajkán nem egy összefüggő városképi koncepció alapján, hanem egy-egy lakótelep vagy építési ütemének részeként történt. A pontházak elhelyezése nem ítélhető meg csak szűkebb környezetükre nézve, tömegük miatt az egész városképre is kihatással vannak. Ha csupán egy építési program a vizsgálat tárgya, akkor egy-egy pontház elhelyezése, akár megfelelő is lehet, ugyanakkor a város összképét nézve „improvizálós figyelhető meg."iS6 A pontházak telepítése a városközponthoz mérve excentrikus. Városszerkezeti szempontból semleges területeket ölelnek körbe, a város- központ területét kikerülik. Miközben elhelyezésüket - a kommunikációs szempontok okán - a városközponthoz kellett volna igazítani. A város központjának - a magyar városok tradíciójának megfelelően - építészeti hangsúlyokat szükséges adni. Ez kétféleképpen is megoldható, egyrészt vagy a központ kellős közepén felhúzott pontházzal, vagy a központ körül annak határain jól elhelyezett néhány középmagas épülettel. A történeti fejezetben láthattuk, mindkét megoldásra született javaslat. Az előbbi megoldásra, amikor a központ súlypontjába egy magas ház került, Ruttkay Gyula készített tervet 1970-ben, az utóbbira, pedig amikor több magas házzal veszik körül a központot kijelölve annak határait Vinkovits István 1965. évi terve mutatott példát. Nos, Ajkán egy harmadik megoldást alkalmaztak. A központ súlypontjába sem került magasház és a központot sem vették körbe magas házzal. A város léptékéhez az előző megoldás jobban megfelelne. Ehhez azonban hiányzott a városközpont kiépítésétől kezdve következetesen képviselt koncepció megléte. (Megjegyzem néhány bemutatott rendezési terv tartalmazott javaslatokat a pontházak átgondolt elhelyezésére.) A városkép alakítása fontosabb szempont, mivel évszázadokra meghatározza a város összképét, mint a folyton változó pénzügyi megfontolások. Az egységes városépítészeti koncepció hiánya egyrészt mennyiségi, másrészt telepítési problémákat vetett fel. Egy Ajka nagyságrendű városban, vá486 József, 1991. 5. 457
