Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.3. Városkép
Városkép a kérdés, Ajkán, ebben a közepes méretű városban indokolt-e ennyi középmagas házat felépíteni, és ha már felépítették ezeket, akkor helyeiket megfelelően választották-e meg? Figyeltek-e arra a fontos szempontra, hogy az épületmagasságok eltérései városszerkezetileg és utcakép szempontjából indokoltak legyenek.485 Ajka pontházait is esztétikai, kommunikációs és gazdaságossági megfontolásokból emelték. A középmagas házak viszonylag magas számát sem a telekárak, sem helyszűke nem indokolta. Ajkán - a városházát és kórházat leszámítva - nem volt igény egy épületben tömegével elhelyezni helyiségeket. Esett már arról szó, hogy a pontházak Ajkán, a szanálásos területeken jelentek meg. Éppen ezért nem zárhatók ki a pénzügyi kondíciók kényszerítő ereje a pontházak magas számából. Lehetséges, hogy szanált területre sok lakást kellett elhelyezni és ezt nem látták - a korabeli viszonyok között - másként teljesíthetőnek, mint a középmagas házak alkalmazásával. A szanálási arányszámok javítása játszhatott szerepet, amikor 14 középmagas házba építettek be tömegével lakásokat. A belváros 6774 darabos lakásállományának 14,2 %-a (965 lakás) található középmagas lakóházban. Minden hetedik lakás! A pontházakba - az átmeneti szálláshelyeket leszámítva - lakásokat elhelyezni nem tekinthető optimális megoldásnak. A felelős gyereknevelés onnan megoldhatatlan, különösen, ha nincs körülötte elegendő, védett szabadtér, ha forgalmas utak határolják, ahogy a Lenin utca és a Béke utca sarkán álló pontház esetében tapasztalható. Kommunikációs és városképi szempontok Ajkán is szerepet játszottak a pontházak elhelyezése során. Vajon, miként sikerült e szempontokat érvényesíteni? A Sport utcai nyolcemeletes épület magában áll. Közelében nincsen hozzá hasonló magasságú épület. Tulajdonképpen a Marton Sándor lakótelep szélén helyezték el. A Marton Sándor- és a Bauxit-lakótelep hasonló tömegű és szintszámú épületekből álló, egységként kezelt szövetéhez viszonyítva azonban centrálissá válik elhelyezése. A két lakótelepnek nem a mértani középpontjában, hanem attól dél felé elmozdítva áll. Kellemes vertikális kontrasztot képez a közel azonos magasságú lakóépületek ho- rizontalításával. A nyolcemeletes épület szintszáma, a környező épületek szintszámához viszonyítva, megfelelő arányt mutat. Kommunikációs szerepe is van. Az épület a Kaszinó, a Gyár utca valamint a Frankel Leó utca felől jövő gyalogutak fókuszpontjában áll. Jelzi a lineáris koncentráció elvének megfelelően szervezett, a lakóépületek földszintjén elhelyezett üzletek innen induló sorát. A Kossuth utca északi végén álló négy tízemeletes lakóépület elhelyezéséhez nem találunk sem városképi, sem kommunikációs magyarázatot. Sem a terület funkciója, sem városszerkezeti helyzete nem indokolja középmagas 485 Lásd: Székelyné, 1979. 60. 455
