Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.3. Városkép
Városkép A lakások férőhelyszáma alapján kiszámoltam, hogy mekkora az egyes lakótelepek és a belváros egészének a befogadóképessége. A Béke utcai lakótelep a legnagyobb lakótelep, befogadóképessége meghaladja a hétezer főt, a Kossuth utcai ötezret, a Marton Sándor szintén az ötezret, a Bauxit- lakótelep négyezret, a Fáy lakótelep a kettőezret. A Városközpontban is elfér ezerkettőszáz ember. A becsült számok alapján a belváros hozzávetőleg maximum 25 ezer embernek adhat otthont. Hogy ténylegesen mennyien lakják? Ez már aktuális városüzemeltetési kérdés. A beépítés mértéke, a szintterület-sűrűség mutatója és az átlag szintszám alapján meghatározható a belváros lakótelepeinek a karaktere. A beépítési arány alapján valamennyi lakótelep kertvárosi kategóriába sorolható. A szintterület-sűrűségi mutatók szerint a Bauxit-lakótelep a 0,45 értéken van, amely megfelel a falusi kategóriának. A lakótelep nyilvánvalóan nem hordoz falusi jellemzőket. A Marton Sándor-lakótelep a 0,56 értékével egyértelműen kertvárosi jellegűnek minősül, holott beépítése inkább kisvárosivá teszi. A Béke utcai lakótelep a 0,59 mutatójával kertvárosi karakterű, pedig inkább kisvárosi jellegű. A többi lakótelep, tehát a Fáy András utcai, a 0,72-es értékével és a Kossuth utcai a 0,83-as értékével kisvárosi kategóriába tartozik. Amennyiben az átlag szintszámok alapján számolnánk a lakótelepenkénti átlag épületmagasságot, akkor - a Fáy András utcai és a Kossuth utcai lakótelepek kivételével - valamennyi lakótelepet a kisvárosi kategóriába sorolhatnánk. Az említett két lakótelep az épületmagasságok szerint nagyvárosi kategóriába tartozik, ami túlzás. Az összbenyomás alapján kisvárosi a Marton Sándor-lakótelep, kertvárosi a Bauxit-lakótelep negyvenes-ötvenes években felépült részei. A többi lakótelep nevükhöz híven lakótelep karakterű. 4.3 Városkép Az előző fejezetben az ajkai belváros utcaképeit mutattam be. Röviden érinteni kell a város egészét meghatározó városképet is, amelynek meghatározó elemei a pontházak. A következőkben, előbb a pontházak városszerkezeti és városképi szerepével, majd a város különböző nézőpontokból feltáruló sziluett-képeivel foglalkozom. 4.31 A pontházak szerepe a városszerkezetben és városképben A pontházak szerepét, építésük motivációit Granasztói Pálnak A magasházak szerepe korunk építészetében című munkája alapján foglalom össze.480 480 Granasztói, 1974.118-135. 453
