Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete kötött, amelyben az Izzó vállalta, hogy áramot és gőzt biztosít az évi 20 ezer torma timföld és 10 ezer tonna alumínium gyártásához. A közeli bauxit és szénvagyon, valamint a tervezett erőmű miatt Ajka alkalmasnak bizonyult a timföldgyár és alumíniumkohó telepítésére.14 A timföldgyárról szóló két döntés (a devecseri és a részvénytárssági), tehát meghatározónak bizonyult a falu várossá válási folyamatában. Ajka fejlesztése ekkor lépett ki a szűk Csingervölgyből és vette kezdetét egy olyan folyamat, amelynek az egyik végállomása a várossá válás előbb jogi, majd fizikai értelemben is. A dualizmus időszakában a gazdaságfejlesztés és a velejáró urbanizációs folyamatok gerjesztői és finanszírozói az ipari befektetők voltak, bár ekkor az urbanizáció és az iparosodás között alig volt még kapcsolat. Az ajkai ipar telepei és körülöttük a kolóniák úgy épültek ki, mintha nem is a település részei lettek volna. A két világháború között az állam is belépett az iparfejlesztők sorába. 1938 elején „egy komplex - az ipar területi elhelyezkedését is befolyásoló - gazdaságfejlesztési tervet dolgoztak ki: ez lett az un. győri program... A felhasználni kívánt egymil- liárd pengőből 600 millió kifejezetten a hadsereg fejlesztését célozta. Emiatt a projekt-az adott nemzetközi politikai helyzetben nyilvánvalóan indokolt - fegyverkezési" jellegét szokás hangsúlyozni, pedig a beruházási források 40%-át utak, a vasút és az egyéb gazdaságijavítására szánták."15Jutott a bányászatra és a kohászatra is. Infrastruktúra Az 1870-es évek első felében, az infrastruktúra fejlesztés területén - Ajka jövőjét tekintve - meghatározó események történtek. 1872. augusztusában átadták a Magyar Nyugati Vasút Székesfehérvár-Kis-Czell közötti szakaszát. A vasúti forgalom 1872. október 3-án indult meg ezen a szakaszon.16 A vasút megépítése serkentő hatással volt a bányászatra. A kitermelt szén számára elérhetővé tette a távolabbi felhasználói helyeket. A bányatulajdonosok a vasútépítési tervek ismeretében már 1872-ben elkezdték előkészíteni az Ajka-Ajkacsingervölgy közötti 6995 méter hosszú vasúti szárnyvonal megépítését.17 1879-ben megindult az anyag- és személyszállítás Ajka és Felsőcsinger közötti vasúti szárnyvonalon. A személyforgalom 1960. május 28-án megszűnt.18 A Köleskepe völgybe telepített bánya kiszolgálására, a csingervölgyi szárnyvonalból leágazó a Jolán aknához vezető 1950 m hosz- szú keskenynyomtávú kisvasút 1920-ban készült el. Normálnyomtávú vas- úttá 1929-ben építették át.19 14 Deák, 2000.17 15 Germuska, 2004. 70-71 16 Tilhof, 2009. 94 17 Kozma, 1991. 84-85 18 Tilhof, 2009. 97 19 Tilhof, 2009.138 44
