Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai Krisztina aknákat 1870-ben nyitják meg, a Gyula-táró és az Ödön-táró 1871-ben hajtják ki.5 1900-ben kezdték meg a Köves-árokba, a mai Parkerdő területére telepíteni az Armin-aknát, melyet 1904-ben helyeztek üzembe.6 A szakképzett bányászokat külföldön toborozták cseh, stájer, morva, stb. vidékekről.7 Az Ajkai Kőszénbánya Rt. főrészvényesévé 1935-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt vált. Az Izzó célja az ajkai szénbánya megvételével az volt, hogy újpesti lámpa- és tokodi üveggyárát, valamint tervezett kriptongyárát saját szénnel lássa el.8A kripton előállítása nagy mennyiségű energiát igényelt, ezért esett az Izzó választása Ajkacsingervölgyre. Itt megtalálható volt az energia előállításához szükséges szén, és a villamos energiát előállító kiserőmű. A kriptongyárát 1937. október 25-én avatták fel. A gyárat Enyedi Béla építészmérnök tervezte, az építkezést Antal Dezső építészmérnök irányította.9 A kripton termelés fokozódó energia igénye miatt az Egyesült Izzó új erőművet akartak építeni a Csinger-patak völgyében, a szűk völgy azonban erre nem adott lehetőséget.10 A történet ekkor fordulatot vett. A fordulat ismertetése előtt meg kell ismerni a nyersanyagvonalat. Balás Jenő kutatásai alapján 1921-ben Halimba és Szőc térségében bauxitot találtak.11 A háborús készülődés idején, az 1930-as évek végén, a világpiacon megnőtt a bauxit iránti kereslet. Az 1937. április 21-én megalakult Magyar Bauxit Rt. megkezdte a bauxit kitermelését Nyirádon, Halimbán, és Szőcön 12 A Magyar Bauxitbánya Rt. úgy döntött, hogy a bauxit feldolgozására nagy kapacitású timföldgyárat és alumíniumkohót létesít. A részvénytársaság a gyárat eredetileg a Nyirádhoz közelebb fekvő Devecserben szándékozott felépíteni. Egy vasút melletti területet szemelt ki erre a célra. A devecseri elöljáróság Ajka szempontjából nagy jelentőségű döntést hozott. Nem járult hozzá, hogy a település területén a gyár felépüljön. Ezután fordult a részvénytársaság érdeklődése Ajka felé. A két vonal ezután kapcsolódott össze Ajkán. A két főszereplő a Magyar Bauxit Rt., valamint az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság volt. A timföld előállítása és az alumínium kohósítása nagy mennyiségű energiát igényelt, ezért a Bauxit Rt. figyelme egyre inkább az ajkai szénmezők felé fordult.13 Az évi 20 ezer tonnás timföldgyár gőzzel és 10 ezer tonnás alumíniumkohó villamos árammal való ellátására évi 240 ezer tonna 4 ezer kcal. fűtőértékű szénre volt szükség. A szükséges energia biztosítása érdekében a Magyar Bauxit Rt és az Egyesült Izzó 1940. április 12-én szerződést 5 Tilhof, 2009. 93 6 Tilhof, 2009. 119 7 Nagy, 2005. 46 8 Deák, 2000.17 9 Kozma, 1996. 68-69 10 Kozma, 1996.100 11 www.wikipedia.org 12 Kozma, 1996. 36 13 Giay, 1989.157-158 43
