Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei

A belváros területi egységei tozik. Szerepe, hogy a városközpontot mentesítse a nyugati lakóterületek és a vasútállomás közötti forgalomtól. Az utcát két fontosabb rácsatlakozó út három szakaszra bontja. Az első szakasz - nyugatról kelet felé haladva a Bródy Imre utca, amely a lakóterületet választja el az oktatási területtől. A következő szakasz a Rákóczi utcáig tart, amely a közintézmény területet határolja el a lakóterülettől. Északi oldalán mindvégig a Torna-patak med­rét követi. Térfal képzésről, ezért csak a déli oldal kapcsán lehet beszélni. A déli oldal mindhárom szakasza eltérő jellegű. Az első szakasz déli térfa­lát három hagyományos szerkezetű, de építészeti nívójukat tekintve külön­böző épületek alkotják. A két-három emeletes 78 lakásos téglaépületet (4.106 kép) két négylakásos, egyemeletes társasház követi. A Deák Ferenc utca középső szakaszának déli oldala a városközpont ok­tatási területével határos. A Bródy Imre utca sarkán álló szakközépiskola tornacsarnokával fordul a Deák Ferenc utca felé. A háromszintes iskolaépü­lethez és két szint magas tornateremhez földszintes nyaktaggal kapcsolódik a négyszintes kollégium. Tagolt tömegű épületegyüttest eredményezett a beruházási program (4.107 kép). A Deák Ferenc utcának a nyugati szakasza az iskolák építése idején még nem létezett. Az első oktatási intézményeket, ezért a Bródy Imre utcára fűzték fel. Az intézmények eredendően nagy - és nemcsak gyalogos - forgalmat gerjesztettek, ezért érthetetlen a Bródy utca szűk keresztmetszetű kialakítása. Az utca keleti szakaszának tengelyébe - a Bródy Imre utcai csomópont után - az üveggyári tízemeletes épület került, mintegy lezárva az utcát. A szakközépiskola kollégiuma után az utca térfala hiányzik, iskolai tor­napályák foglalják el a helyet. Az utcának éppen azon a szakaszán hiány­zik az egységes építészeti térfal, ahol a városközpont változatos beépítését kellene egy nyugodt kialakítású térfallal ellensúlyozni. Annak ellenére, hogy az oktatási intézmények területe a városközpont része, mégsem tá­jolták az intézményeket a városközpont magterületének irányába. Jelentős városépítészeti hiba, amely már nem is orvosolható. A döntéshozók a vá­rostervezők javaslatait nem fogadták meg. Foltányi Miklós 1972-ben készí­tett terve, majd Ruttkay Gyula 1989-ben dokumentált 16 tantermes iskola- épület terve megvalósulásuk esetén egységes lezárását biztosították volna a területnek. Az utca két oldalán húzódó fasor - amelyet itt is egy időben ültetett azonos méretű fák alkotnak - lombos időszakban enyhítik az építé­szeti térfalak hiányát. (4.108 kép). Az oktatási intézmények blokkját a rendőrség épülete követi (4.109 kép). Innentől kezdve az utca képe jelentősen megváltozik, szinte zártsorúvá válik. A Rákóczi utcai csatlakozás után két ötszintes házgyári épület következik, majd egy 11 szintes középmagas ház zárja le az utcát. A Deák Ferenc utcának a Rákóczi utca és a Lenin út közötti szakaszán álló épületei - házgyári voltuk ellenére is - elfogadható hátteret nyújtanak a városközpont magterületének. 423

Next

/
Thumbnails
Contents