Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei

A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA (4.72 kép). Baloldalon különféle rendeltetésű - a zöldterületi funkciótól ide­gen - földszintes épületeket láthatunk (benzinkút, élelmiszer áruház). A hát­térben ráláthatunk a Szőlőhegy családi házakkal beépített reliefjére. A következő szakaszt Rátonyi József 1984-ben elhelyezett Városépítő című bronzszobra vezeti be (4.72 kép). Ajka szobrainak jelentős részét - jó érzékkel, jelzésszerűen - utak találkozásában, az egymásra merőlegesen elhelyezetett, a sávházak által szabadon hagyott „hulladékterületekre" helyezték el, mintegy pótolva a modernitás építészete által elhanyagolt sarokképzést. A középső szakaszon haladva balra nézve feltűnnek a Kórház utca tízemeletes épületei, amelyek határozott cezúrát húznak a lakóterület és a zöldterület közé. A 4.73 képen jól látható a középmagas ikerház nagyon is indokolt hangsúlyképző szerepe. A kissé hosszú, a beépítés monotonságát illetve horizontalítását az épületegyüttes középpontjába elhelyezett középmagas épület jól ellenpon­tozza, másrészt uralkodó motívumként az egész beépítést rendezi, fókuszál­ja. A szakasz jobboldalán a Kossuth utcai lakótelep szekciónként lépcsőzött sávházai, baloldalon a központ környéki pontházak láthatók, ellensúlyozva a fogazott sávházak által keltett centrifugális hatást (4.74 kép). Az utolsó szakaszt az azonos időben ültetett fák összefüggő, azonos ma­gasságra nőtt lombkoronái alatt tehetjük meg. Az út tengelyébe került üveg­gyári tízemeletes épület már túl mutat a városközponton (4.75 kép). Ha jobb­oldalra tekintünk, akkor a katolikus templom és a plébánia épülete tűnik fel a fák között. (4.76 kép) A plébánia épület a mai formáját Papp Zoltán épí­tészmérnök tervei alapján nyerte el, a rendszerváltás környékén. A korábbi építészetileg igénytelen épület a tervező kezén szépen formált épületté vált. A városközpontba érve baloldalon egy pontház, jobb oldalon, pedig az ipar­cikk áruház épülete fogad bennünket (4.77 kép). „Ez az egy pontház igényeseb­ben van megtervezve, s ha valaki észreveszi ezt az információtöbbletet, valószínűleg megérti az információtöbbletben rejlő 'üzenetet' is: a központot itt kell keresni. "463 Lenin út A Lenin (a mai nevén Csingeri) út része a várost átszelő főforgalmi útnak. A vasúttól délre eső városrész lakó- és ipari területeit köti össze a város- központtal. Az út két szakaszát járjuk végig oda-vissza. Az egyik szakasz a vasúti felüljárótól az Alkotmány utcai csomópontig terjed, a másik a város- központ magterületének keleti térfalával határos. A Csikólegelőről észak felé közelítve a városközpontot két tízemeletes épület tűnik fel. A belváros kapuzatát képezik, mintegy cezúrát képezve a belváros és a déli városrészek között (4.78 kép). Ha az útról nyugati irányba tekintünk, akkor a város sziluettképében is meghatározó szerepet játszó, 463 József, 1991. 5. 412

Next

/
Thumbnails
Contents