Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei A két eltérő magasságú épületsor között nincs rokonság, nem forrnak össze egységes utcaképbe (az emeletes szolgáltatóház robusztus vasbeton formáihoz tágas térre volna szükség, a nyersbeton felületek ebben a szűk térben valósággal riasztóak). A bevásárlóközpont nem lett építészeti nevezetesség. A közösség persze tudattalanul is az utcának azon pontján csoportosul, ahol egy kis teresedés alakult ki (itt a beton hideg sugárzása kevésbé érzékelhető), így ez a naposabb, derűsebb pont lett a város legforgalmasabb találkozóhelye. "46° Idézem a másik véleményt: Az ABC áruház „oldalhomlokzata vékony oszlopokra támaszkodó előtetőjével finoman vezeti be azt az üzlet-utcát, mely az üzletház és a szolgáltatóház között vezet végig, s mely valójában a városközpont egyik architektonikus ékessége. Semmi dísz, semmi különlegesség, csak egyszerűségében jól eltalált utca-térarány, megfelelő benapo- zás, tetszetős és egységes feliratok, megfelelő átlátások a főtér felé."46'1 Az egyik vélemény szigorú kritikát, a másik dicsérő szavakat tartalmaz, ugyanarról. A magam részéről nem vagyok arra hívatva, hogy a két szaktekintély véleménye közti ellentmondást feloldjam. Saját véleményem az utóbbihoz áll közelebb. Úgy vélem, hogy a két épület építészetileg is és funkcionálisan is összehangolt. A közös összekapcsoló motívumot a két épületen megjelenő erőtelkes párkányzat jelenti. Az utca téraránya ember-közeli. Az utca Ajka egyik jellegzetessége. A szolgáltatóház robusztus formái a főtér felől jól érvényesülnek. Ha valami kifogásolható, akkor az elmúlt időszakban végrehajtott változtatások sora az épületegyüttesen. A Sétáló utca egyik funkciója, hogy kapcsolatot teremtsen a Lenin utca és a tanácsház, a városközpont keleti és nyugati vége között. Az utca indítása illetve érkeztetése építészetileg azonban megoldatlan. Ha keletről igyekszünk nyugati irányba, akkor a látványt a művelődési ház oldalhomlokzata zárja, amelynek nyílászárói kerültek az utca tengelyébe. Ha nyugatról indulunk kelet felé, akkor láthatjuk, hogy az utca lépcsősorral indul, amivel az utca keleti és nyugati végei közötti szintkülönbséget hidalták át. Az épületegyüttes ezért nyugati oldalról úgy tűnik, mintha egy krepidómára (pódiumra) került volna. A szintkülönbség nem zavaró, mivel a krepidóma szintje a szemmagasság alatt maradt (4.62 kép). A vásárlók számára elegendő hely van, bár a kissé hangsúlyosra sikeredett növénytartók feleslegesen szűkítik a mozgásteret. A főtér felé az átlátásokat időközben részben elépítették, rontva az épület esztétikai értékén. Az utca keleti tengelyébe a posta épület semleges homlokzata került (4.63 kép), és nem az impozáns bejárati lépcsősora. Ezt a lépcsősort kellett volna a Sétáló utca tengelyébe állítani, az utca gyalogos forgalmának rávezetésével. Ha a posta épülete felől pillantunk be a Sétáló utcába, akkor láthatjuk az utcának azt a végét, ahol jó időben csoportosul a közönség (4.64 kép). 460 461 460 József, 1991. 3. 461 Kubinszky, 1975. 63. 405
