Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.1. Ajka város építéstörténetének szakaszolásának szempontjai
Ajka építéstörténete A városfejlesztés területén, az államosítástól kezdve erőteljes centralizálási folyamat indult el, amely lassan átváltott egy tendenciájában határozott irányvonalú decentralizálási folyamattá. Az ötvenes években minden döntés a politika vagy az állam legfelső szintjein született. A település beruházásairól országos szinten határoztak, a beruházások végrehajtásáról viszont a megyei tanács illetékes szervei gondoskodtak. Újabb korszakhatárt az irányítási rendszer mechanizmusának a reformja hozott, a hatvanas évek végén. A gazdaság által kikényszeríttet politikai döntés volt ez. A reform érintette a gazdaság és a tanácsok irányítását, valamint szerepkörűket. A városi tanácsok ekkor kapták meg a saját területükön folyó, városépítést szolgáló beruházások ügyében a döntési jogosítványokat. A település státusának változása szintén ad szakaszolási lehetőséget. Ajka már községként „szocialista városi" rangra jutott. Az ötvenes évek fejlesztési forrásaiból épp úgy részesült, mint a tényleges szocialista városok. A várossá nyilvánítás az ötvenes évek végén további lehetőségekhez juttatta a települést. A járási székhellyé válás inkább feladatait növelte. A járásszékhellyel a város funkciói bővültek, amelyek újabb építészeti tereket kívántak. A szocializmus időszakában a fejlesztések az ötéves tervekhez kötődtek. Mi sem lett volna egyszerűbb, mint eszerint szakaszolni történetet, mégsem ezt tettem. Hiányoztak ehhez egyrészt a megfelelő adatok, másrészt nem gazdaságtörténet írására a cél. A népszámlálásokról viszont vannak adatok. Az elemezésekhez fel lesznek használva. A népszámlálás időpontjai azonban nem alkalmasak korszakolásra, ahogy az ötéves tervek egymásutánja sem. A történelem fordulói nem kötődnek adminisztratív időpontokhoz. A városépítés története maga is kínál szakaszhatárokat. Három tényező emelhető ki, az egyik az építészeti stílusok, a másik az építési mód, a harmadik a városszerkezet változásai. Ajkán a fél évszázad alatt több stílusváltás figyelhető meg. A város építése indult a Bauxit - lakótelep és az erőmű készenléti - lakótelepének magyaros stílusú házaival, majd megjelentek a szocialista realizmus produktumai. Mindkettőhöz a hagyományos építési mód kötődik. Jelentős változást hozott a hatvanas években az iparosított építési technológia, előbb a blokkos, majd a paneles építési mód. Velük jelent meg a modernista építészet funkcionalista - konstruktivista stílusa. A harmadik jellemző a városszerkezet változásában jelent meg. A kezdeteket jelentő 1865. évtől egészen a hatvanas évekig az egy gyár - egy lakótelep illetve kolónia elv érvényesült. A hatvanas évek közepétől, végétől ez a kapcsolat meglazult. Egyre inkább a tanács hatáskörébe került a városfejlesztés és a városrendezés döntési jogosítványa. Az újabb lakótelepek már nem kötődnek a gyártelepekhez. Végezetül, ha valamennyi tényezőt együtt mérlegelem, akkor bizonyos kristályosodási pontokat fedezhetek fel. Az első kristályosodási időpont 1949, ekkora befejeződtek az államosítások, minden döntési jogosítványt egy kézbe vontak össze, Magyarországon megfogant a szocreál, népszámlálást tartottak. A másik kristályosodási pont 1959. Ekkor válik Ajka várossá, kifullad a szocreál, ezt köve40
