Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei

A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA író foglalkozott Ajka városközpontjával. Közülük az egyik a város szülötte, a városesztétikai kérdésekkel foglalkozó József Dénes, a másik Kubinszky Mihály, aki nem kötődik a városhoz, de mint a városépítészeti alkotások el­mélyült elemzője foglalkozott Ajka város központjával. Kubinszky 1975-ben látogatott Ajkára, és írta meg kritikáját.449 József Dénes ekkor már elment Ajkáról, de 1991-ben visszatért és elkészített egy kutatási jelentést, amelyben többek között Ajka városépítészeti kérdéseivel is foglalkozott.450 A városközpont épületei karakteresen két meghatározó stílus jegyeit vi­selik. Az egyik a vasbeton építészetre, a másik a tégla építészetre jellemző. Az eltérő stílusjegyeket viselő épületek területileg is elkülönülnek. A vas­beton vázas épületek a központi mag északi és keleti részén, a téglaépüle­tek a mag déli részén csoportosulnak. Mennyire egységes a városközpont kialakítása? A központ felépítése negyedszázadot vett igénybe, sőt, még 1990 után is emeltek épületet a területén, a Héliosz üzletházat. Az egység fogalma általában az egyszerre elgondoltat, az egyidejű felépítést feltétele­zi. A városközpont épületeinek zöme Ruttkay Gyula alkotása, így a tanács­háza, a szolgáltatóház, a Sávház, a szálloda, a biztosítók és a kereskedők háza. 25 év távlatában egy életművön belül is megjelennek eltérő stílu­sú korszakok. Ruttkay vasbeton szerkezetekkel tervezte az első épületeit, majd átváltott a téglaarchitektúrára. A központ épületei közül a Horizont, a Zenit, a művelődési központ épülete más-más tervező munkája. Talán ez a nyitja annak, hogy a központ az építészeti stílusokat tekintve változatos, de mégis összehangolt képet mutat. Ajka nem volt a modern építészet kísérleti telepe, épületei között mégis feltűnnek figyelemre méltó alkotások: a kórház, a szolgáltatóház, a tanács­ház, stb. Felmerül a kérdés, hogy a korabeli építészeti törekvések hatásai megjelennek-e a nívós építészeti alkotások esetében. A tanácsháza a japán vasbeton építészet hatását tükrözi. Ruttkay Gyula, Gáspár Jánosnak adott interjújában elmondta, hogy az ajkai tanácsháza megformálásában a japán építészet hatása alatt állt.451 Első olvasásra meglepőnek tűnik a tervező val­lomása, mivel inkább Le Corbusier hatása lenne érezhető, különösen az ál­tala tervezett szolgáltatóházon. Némi kutakodás után kiderült, hogy azok a japánok (például Mayekawa), akik hathattak Ruttkayra, Le Corbusier munkatársai voltak. A Szolgáltatóházon Le Corbusier által 1950-ben ter­vezett Chandigarh-i (India) igazságügyi palota megoldásai tűnnek fel. A szolgáltatóház a városközpont legattraktívabb épülete. Nyugalom és erő árad vasbeton felületekből. A városközpont déli részén épült téglaépületek tervei skandináv hatásra születtek. 445 Kubinszky, 1975. 62-64. 450 József, 1991.1-6. 451 Gáspár - Giay 398

Next

/
Thumbnails
Contents