Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA A városközpont újabb részletes rendezési terve 1958-ban készült. A tömbök beépítését azonban már nem a szocreálra jellemző zárt keretes módra tervezték, hanem kockaházak alkalmazásával felnyitották. E tervben jelentek meg először a rendelőintézettől keletre a kockaházak. A városközpont területét a Kossuth utca tovább vezetett nyomvonalától nyugatra a Petőfi utca és a Tornapatak közti háromszög alakú területen határolta le. A terv ellen lázadtak fel a város szakemberei. Ok a központot a lakótelepek területén képzelték el. A városközponttal 1960-ban újra foglalkoztak. Véglegessé vált, hogy a városközpontot eredeti helyén kell kialakítani. A terv kijelöltre a tanácsház és a művelődési ház végleges helyét. A város általános rendezési tervével párhuzamosan készült a városközpont részletes rendezési terve 1965-ben. Tervezője Vinkovits István, a Városépítési Tervező Vállalat tervezője volt. Ez a terv kialakította a városközpont mai szerkezetét. A tervező feladta azt a másfél évtizedes elképzelést, hogy a Kossuth utcát déli irányban meg kell hosszabbítania Rákóczi utcáig. A központ magterületét, kissé keletre tolta és kiterjesztette a mai Csingeri útig, valamint déli irányban a mai oktatási intézmény területre, a Fürst Sándor és Bródy Imre utcáig. A központ magterületének keleti felén két övezetet hozott létre egy igazgatásit és egy üzletit. Közöttük egy kelet-nyugati tengelyű gyalogos utcát alakított ki. Az utcától délre az üzleti jellegű funkciókat egy belső udvar köré csoportosította. A tervező itt hibát vétet. A belső udvarba parkolókat tervezett, holott a gépkocsikat nem szerencsés a városközpont belsejébe bevezetni. A személygépkocsik számára a városközpont peremén célszerű parkolókat kialakítani, ahonnan a központ épületei már gyalogosan közelíthetők meg. Ez a megoldás teszi lehetővé a Radbum elv alkalmazását, a gyalogos és a gépjármű forgalom központon belüli szétválasztását. Az elvet nem sikerült az ajkai városközpontban maradéktalanul és hibátlanul érvényesíteni. A város- központ magterületének Vinkovits István által kialakított szerkezete, mindemellett időállónak bizonyult. A központ megvalósítási folyamata a terv konfigurációját követte, bár az egyes funkciók konkrét helye változott. A központ beépítése 1965 után felgyorsult. Az FMSZ Tervező Iroda 1967-ben elkezdte az iparcikk áruház és az ABC áruház tervezését a Lenin útra tájolva. A Veszprémi Megyei Tanácsi Tervező Vállalat 1968-ban hozzáfogott a szolgáltatóház tervezéséhez. A konkrét beruházási programok birtokában lehetővé és szükségessé vált a városközpont építészeti megoldásainak tisztázása. Ruttkay Gyula 1968-ban, egy rendezési tervjavaslatban pontosította a beruházási programmal rendelkező létesítmények helyét és építészeti összhangját. A terv javaslatai követték Vinkovits István 1965. évi koncepcióját. A központ kereskedelmi - szolgáltató része a részletes rendezési tervhez képest azonban átrendeződött, a terület északi részére került. A változtatás indoka a szanálási lehetőségében keresendő. Hiába kísérte a rekonstrukciót teljes szanálás, a teljes terület egyszerre történő kisajátítása 392
