Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.4. A modern városépítés előzményei
A modern városépítés előzményei te, neobarokk, a római katolikus templom. A negyvenes évek elején a Bauxit- lakótelep első épületeit a magyaros-népi építészet jegyében tervezték. Ajka építészeti arculatát kisebb részben a szocialista realizmus, nagyobb részben az iparosított építéstechnika modernista esztétikája határozta meg. A második világháború előtti időszak jellegzetes stílusa a neobarokk volt, melynek szerepét, alkotói a Trianon utáni ország békés konszolidációjának kifejezésében látták. A 20. század első felében erőre kaptak a magyar népi kultúra feltárására irányuló törekvések. A zenében Bartók és Kodály, a néprajzban Győrffy és Bátky, a szociográfiában a falukutatók, az építészetben Padányi Gulyás Jenő és társai indultak el a nép helyzetének és kultúrájának a feltárására.57 Az akkori fiatal építészek jól látták: „a Bauhaus 'international- functional' stílusától például a magyar vidéken, népünk körében megoldásra váró feladataink során alig remélhetünk megoldást. E stílus hívei szocializmust emlegetnek, de épületeik nem a nép, nem a lakosság széles körei, hanem nagyvárosi gazdag emberek igényeit szolgálták. ”58 „A modern építészet... elsősorban a városra koncentrált, és nem sokat adott a kisvárosoknak és falvaknak. A fiatal generáción belül akadtak olyan építészek, akik szívükön viselték... a falusiak sorsát... Az 'internacionális' modern építészettel a népi építészet sokféleségét állították szembe, és úgy gondolták, hogy a tájegységenként különböző helyi építőhagyományokra lehetne alapozni az új 'tájfajta' (regionalista) építészetet. ”59Ajkán, a műmesteri házakon, a tisztviselő házakon, az erőmű lakótelep épületein jelentek meg e törekvések lenyomatai. Az 1945 és 1949 közötti korszakban a „háború előtti modern törekvések szinte töretlenül folytatódtak... még a népi vonal is tovább élt egy ideig. "60 Magyar Építőművészek Szövetségének első országos kongresszusa 1951 őszén meghirdette a szocialista realista építészetet. Célul tűzte, hogy „a haladó építészet tartalmában legyen szocialista, formájában nemzeti."61 Magyarországon a haladó hagyományt a 19. századi reformkor képviselte, amelynek stílusa a klasszicizmus volt. Az 1950-as évek közepétől a „magyar építészek visszatérhettek a modern eszmékhez. "62 A hatvanas évek első felében épült épületek - ennek ellenére - még magukon hordozzák az ötvenes évek gyakorlatát. Az ötvenes években készült tervek alapján elindult kivitelezések elhúzódtak. Átmeneti korszaknak tekinthetjük az ötvenes évek második felétől a hatvanas évek első harmadáig tartó időszakot. „1957 végén az Építésügyi Minisztérium Lakóépülettervező Vállalata megbízást kapott, hogy foglalkozzék... a kohósalakból előállított blokkos elemekből készülő lakóépületek építésének lehetőségeivel... 1960februárjában a Lakóépülettervező Vállalat típustervező irodája Csordás Tibor és Árkai István tervei alapján kiadta a kohóhabsalak középblokkos 57 Lásd: Merényi, 1970. 59 58 Padányi, 1982. 51 59 Ferkai 1,1988. 302 60 Ferkai II, 1988. 305 61 Major, 1983.137 62 Ferkai II, 1988. 37
