Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA A lakótelep épületeinek 61,36 %-a (27 db) hagyományos, 25 %-a (11 db) blokkos, 13,64 %-a (6 db) paneles építési móddal készült. Területi jellegzetességek ez esetben is felfedezhetők. Az első két ütem épületei, a negyvenes és az ötvenes években, hagyományos szerkezetben épültek, a telep déli és középső részén. A hatvanas évek lakóépületei blokkos szerkezettel készültek a telep északi és keleti részén. A legutolsó épületek jellemzően a lakótelep déli részén panel szerkezettel készültek. A lakótelep épületállományának 86 %-a lakóépület, 14 %-a közintézmény. Az épületek túlnyomó többségét, háromnegyed részét, típustervek alapján építették fel. Egyedi tervek alapján jellemzően a legrégebbi épületek készültek el. Az épületállomány közel egyharmada (31,82 %-a) F+4 emeletes, negyed része F+l emeletes, az F+2 és F+3 emeletes épületek az állomány egy-hatodát (15,91 %-át), illetve egy-hetedét (13,64 %-át) képviselik. Földszintes épület négy darab, F+5 szintes épület csupán kettő található a lakótelepen. A különböző szintszámú épületek lakótelepen belüli elhelyezkedése követi az építési idő és az építési mód sajátosságait. Az alacsonyabb szintszámú épületek jellemzően lakótelep a déli és nyugati részen, illetve az Új élet utca mentén csoportosulnak. A magasabb szintszámú épületek az északi és a keleti részeken. A lakótelep morfológiája megváltozott a paneles épületek megjelenésével. Az alacsonyabb szintszámú épületek helyére kerültek a lakótelep magasabb épületei. A morfológiai szempontból a lakótelep fokozatos emelkedő jellege enyhén konkáv (homorú) formára váltott, amelyet az Új élet utcai hatszintes lakóépületek ellenpontoznak. A lakótelep lakásösszetételét, elegendő számú adat hiányában, becsléssel kíséreltem meg meghatározni. A lakásösszetétel kiegyensúlyozottnak tűnik. Valamennyi lakástípus megtalálható itt. A kis lakások aránya alacsony, a nagyobb szobaszámú lakásoké viszont jelentősen meghaladja a városi átlagot. Az uralkodó lakástípus a kétszobás, 46,1 %-os részarányával. A három és többszobás lakások aránya túllépi a lakótelep lakásainak az egyötödét (21,2 %). A kétszobásnál kisebb aránya szintén egyötödre tehető. A lakótelep beépítése 14,3 %-os, a szintterület-sűrűség 0,45 értéket mutat. A terület ezekkel az értékekkel alatta marad a kertvárosra jellemző mutatóknak, ahol a beépítés maximum 30 %-os és a szintterületi mutató 0,6 lehet. A falusias jelleg legmagasabb értéke 0,5 lehet. A mutatók alapján a lakótelepet falusias jellegűnek kellene nyilvánítni, miközben nyilvánvalóan nem az. Laza beépítésű kertvárosias jellegű területnek minősíthető, ahol az épületek átlagos szintszáma csupán 3,3. Az alacsony beépítési és szintszám értékek egyértelműen igazolják azt a korábbi megállapítást, miszerint a lakótelep területének felhasználása, a belváros közelében, kissé pazarló. A lakótelepen lakók számát nem ismerem. A lakásadatok (a szobák száma és nagysága) alapján az elméleti lakosság számot megbecsülhetem. A becslések szerint a lakótelepen elméletileg maximálisan 4200 fő fér el, az ebből megállapított elméleti laksűrűség (férőhelysűrűség) 198 fő/ha. 360
