Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei A mutató alapján jól jellemezhető a területhasználat intenzitása. Ehhez az indikátorhoz úgy jutnak hozzá, hogy az egyes városrészek területén elhelyezkedő épületek szintterületeinek összegét osztják a városrész területével. A szintterület-sűrűség alapján különböző kategóriákba sorolják a városrészeket. Kisvárosi kategóriába sorolható a terület, ha a szintterület-sűrűség értéke nem haladja meg az 1,5 értéket, kertvárosiba, ha a 0,6 értéket és falusiba, ha a 0,5 értéket. A településközpontokra a 2,4 értéket kell figyelembe venni.428 Ha egy területi egységben a szintterület-sűrűség mutatója nem éri el a kategória felső értékét, akkor azt jelzi, hogy az adott terület rendelkezik tartalékokkal. A területi egységek bruttó területeivel számoltam, amelybe így belekerültek nagyobb közparkokat is. Ezáltal a szintterület-sűrűség alacsonyabb értéket vett fel, és így nagyobb tartalék mutatkozott. Miután nem rendezési tervi vizsgálatot végeztem, (amihez egy tervezőiroda apparátusa szükséges) megelégedtem a kevésbé szakszerű lakótelepi átlagértékekkel. A két mutató, az épületek összes szintterületének és az épületek alapterületének a hányadosa megadja az adott lakótelep átlag szintszámát. Az átlag szintszám tehát egy súlyozott átlagszámítás eredménye. Magyarázatra szorul a férőhely-sűrűség mutatója. Az egyes lakótelepen élők számát nem ismerem, ezért egy elméleti mutatót kreáltam. Az elméleti laksűrűség, amely egyenlő a férőhely-sűrűséggel, árulkodik a terület befogadóképességéről, a területen elhelyezhető népesség számáról. A mutató a lakások szobaszáma alapján meghatározható férőhely számmal egyenlő. Feltételeztem, hogy minden szoba lakott, a félszobákban egy fő, az egész szobákban két fő él. Nem tettem mást, mint a lakások szoba száma alapján kiszámoltam az összes férőhely számot és ezt elosztottam a lakótelep bruttó területével. A férőhelysűrűség, egy elméleti szám, a maximális laksűrűséget fejezi ki. Ennek segítségével kiszámíthattam a lakótelep kapacitását kifejező elméleti lakosságszámot is. Végül ösz- szehasonlítottam az egyes lakótelepeket az imént ismertetett jellemzők alapján. A közművesítésük foka nem lesz téma, mivel valamennyi lakótelep magas fokon közművesített. A 60-as, 70-es években olyan komfort fokozatot ért el a lakótelepi lakás, hogy családi házban élő számára is vonzóvá vált. Nem kellett fűteni, fát vágni, szenet behordani, hamuzni, volt melegvíz, közcsatorna, stb. Meg kell jegyezni, hogy a belváros egészére nem sikerült minden egyes épület minden szükséges adatát beszerezni, a bemutatott értékek ezért becslés eredményei. A tendenciákat és a differenciákat ennek ellenére megfelelően 4.22 Bauxit-lakótelep A lakótelepet az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó lakótelepeként építették fel több ütemben. Építtetői, eredetileg Csékúton tervezeték felé. A gyár és 428 Lásd a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet, az OTÉK 25 §-át. 351
