Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.4. A modern városépítés előzményei
A modern városépítés előzményei a legracionálisabban éppen az ő elméletét volt képes kivitelezni.48 Az Athéni Charta hiányosságát a városközpont kérdésével 1951-ben igyekeztek pótolni. A Team X. csoport egyik vezetője a holland Bakema a funkcionális területi egységek elvével szembe a funkciók integrálását állította. Az integrálás eszközének a közösségi zónát határozta meg. Az 1953-ban felépült rotterdami Lijnbaan üzletutca ezt az elvet jelenítette meg, a lineáris koncentráció elvével együtt.49 „A 20-as évek végére kialakult tehát egy sajátos környezeti műfaj, amit lakótelepnek hívunk. A műfaj kialakulása pontosan nyomon követhető utat jár he. Az út elején az utcára szerveződő kertvárosias sorházak, a végén, pedig az utcától megszabadított, észak-déli hossztengely mentén tájolt többszintes sávházak állnak. Ez az út... az utcák, és terek teljes eltűnéséhez vezet... A lakótelep magát a városi szövetet oldja fel, hogy helyére egyetlen hatalmas parkot, abba, pedig szabadon álló épületeket helyeznek el. "50 A modernizmus durván beavatkozott a történelmi város kialakult szövetébe. Épületei megformálásával és elhelyezésük módjával figyelmen kívül hagyta a környező városrész telekosztását, és utcarendszerét, épületeinek léptékét és arányait. Hatásának következményei ott láthatók a történelmi városok szétdúlt szövetében (Győr, Veszprém, stb.) A 20. század legfontosabb városépítési rendező elvei „Az 1920-as évek avantgarde mozgalmai felrobbantották a városépítészet évezredes hagyományait és azokat egészségügyi, és szociális elvekkel helyettesítették. Az utca és a hagyományos tömb száműzése, az épületek kiszakítása a városi szövet kontextusából és a beépítés parttalan szabadsága szükségszerűen terelik a figyelmet az elveszett rend, a településszerkezet... kérdésére... A figyelem a beépítés formálásáról a településszerkezetre tolódott át... megjelenik a város, mint rendszer. E rendszernek azonban sok komponense van, a közlekedéshálózatok szerkezetalakító szerepe, és a szomszédsági egységek rendszere. ”51 Idesorolható még az elválasztott forgalmi rendszer, a lineáris koncentráció elve, az ellátórendszer hierarchiába szervezése, és az összefüggő zöldterületek hálózata. A motorizáció kiélezte a viszonyt a gyalogosok és a járművek között. A megoldást a gyalogos és gépjárműforgalom hálózatának szétválasztásában, az elválasztott forgalmi rendszer elvének alkalmazásában látták. A városrendezők differenciálták a különböző mozgásformákat a forgalom jellege, intenzitása és iránya (álló-mozgó, átmenő-cél forgalom (alapján, továbbá hierarchizálták az úthálózatot (főforgalmi, forgalmi, gyűjtőutak) szerint. Felismerték, hogy ugyanakkor meg kell teremteni a szétválasztott mozgásformák funkcionális kapcsolatát. Az angolszász kertváros mozgalom gyakorlatában kialakult az 48 Mezei, 1982.69 49 Kubinszky, 1978.123 50 Meggyesi, 1985. 49 51 Meggyesi, 1985. 86 35
