Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A város szerkezete Ipari területek A város ipari területe 1990-ben három fő részből állt, a déli, a nehézipar területből, az északi, a szolgáltató ipari területből, valamint a csingervölgyi bánya- területekből. A három fő terület egészült ki a kisebb gyárak területével, így az üveggyárral, az elektronikai alkatrészgyárral, a zagytéri kisüzemekkel, stb. A város nehézipari üzemei a timföldgyár és alumíniumkohó, a hőerőmű, valamint több kisebb üzem összefüggő területei alkotják a déli iparterületet. Környezetszennyező hatásuk évtizedekig rontotta a város környezeti állapotát. A város lakótelepeihez viszonyítva az uralkodó északnyugati széliránytól dél- délnyugatra helyezkedik el, többé-kevésbé elfogadható helyen. Bódé és Csékút azonban a szélirányba esik, elegendő védőtávolság biztosítása nélkül. Az északi iparterületre szolgáltató jellegű, környezetkímélő ipar települt. A város ipari- és lakóterületeinek viszonya 1940 óta változáson ment át. Már kezdetben sem volt megfelelő a távolság a timföldgyár és alumíniumkohó valamint az erőmű alkotta iparterület és a település lakóterületei között. Különösen Bódéhoz került közel a nagyipar területe. Ajka és az iparterület között nagyobb távolságot tartottak, azonban, mind a város fejlesztése, mind az ipari területek bővítése ezt a távolságot két oldalról is csökkentette. A Szövetkezeti lakótelepet az ötvenes évek első felében a gyárak és a település közötti területen építették fel. Majd az első erőmű és a Szövetkezeti lakótelep közé helyezték el a második erőművet. Az üveggyár kezdetben a falu külterületére került, azonban a lakóterület már a 20. század harmincas éveiben túlnőtt rajta. Az ötvenes és hatvanas években a Csikólegelő beépítésével a lakóterület szinte körbe kerítette. Elmaradt a védőövezet kialakítása a gyárak és a lakóterületek között. A széntelepek településszerkezet alakító szerepe jól nyomon követhető a csingervölgyi bányák feltárásával, termelésük felfutásával, majd fokozatos kimerülésével. A lakatlan vidék a bányafeltárással fokozatosan benépesült, kolóniák épültek, előbb Felsőcsingerben, majd Alsócsingerben, végül a Viktor telepen és a Jolán telepen. Ahogy a szén kimerült úgy szűnt meg előbb a felsőcsingeri, majd a Jolán telepi kolónia. A termelés megszűnését némi ütem-különbséggel követte a kolóniák megszűntetése. Az iparterületek több helyen is drasztikusan beavatkoztak a város szerkezetébe. A déli iparterület összefüggő területe elvágta a város egyes településrészei közti korábban meglévő kapcsolatot. A településüzemeltetés szempontjából kedvező gyűrű irányú kapcsolatok nem jöhettek létre. Az erőmű telepítésekor az Ajka-Csékúti útnak a Kandó Kálmán lakótelep és az erőmű közötti szakasza megszűnt. A Bartók Béla utca és a Timföldgyári út váltotta ki. Drasztikus beavatkozást jelentett a vasúti felüljáró megépítése az üveggyári iparterület mellett. A rávezető út merev vonalvezetése, hatalmas töltése, túlzottan is mérnöki szemléletű kialakítása kedvezőtlen 339
