Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések 3.43 táblázat: A lakások és a háztartások összetételének összehasonlítása, 1960 a lakások szobaszám szerinti öszetétele a háztartások létszám szerinti összetétele lakás - házt különbsége lakás db % háztartás db % db % d index 1 szobás 1633 47,5 1-2 fős 1354 33,3 279 14,20 2 szobás 1644 47,8 3-4 fős 2023 49,8-379 2,00 3 és több 164 4,70 5 fő és több 685 16,9-521 12,20 összesen 3441 100,00 összesen 4062 100,00-621 28,40 :2=14,40 3.44 táblázat: A lakások és a háztartások összetételének összehasonlítása, 1990 a lakások szobaszám szerinti összetétele a háztartások létszám szerinti összetétele lakás - háztartás különbsége lakás db % háztartás db % db % d index 1 szobás 1205 10,5 1-2 fős 5349 44,78-4144 34,28 2 szobás 6181 53,7 3-4 fős 5728 47,95 453 5,75 3 és több 4124 35,8 5 és több 868 7,27 3256 28,53 Összesen 11510 100,0 összesen 11945 100,00-435 68,56 :2=34,28- A népesség növekedési szintjét mindvégig meghaladta a keresőké, ez a bejárók magas arányára utal. Az eltérés a hatvanas években jelentős (25 % körüli) a keresők javára. A rendszerváltás idejére a két növekedési ütem megközelíti egymást. Mindkettő a várossá válástól megduplázta számát a rendszerváltás idejére.- A háztartások növekedési szintje mindvégig felette maradt a népesség növekedési szintjének, jelezve a háztartások átlagos létszámának folyamatos csökkenését. A két időpont között a háztartások száma megháromszorozódott.- A lakások növekedési szintje az előző három mutató növekedési szintje fölött volt. Jelezve, hogy jelentős lemaradást kellett behozni a népességszámhoz, a háztartások számához képest.- Külön csoportot képeznek az infrastruktúra mutatói. Mind az úthálózat kiépítésében, mind a közcsatornára kötött lakások számában komoly elmaradást kellett pótolni. Az alacsony szintről indulást fejezi ki a magas növekedési szint mindkét esetben.- Az általános iskolai tantermek esetében is jelentős lemaradás tapasztalható, bár valamivel kisebb, mint a másik két infrastruktúra ág tekintetében. A városépítés vizsgált tényezőinek növekedési üteméről a következőket mondhatjuk el (3.47 táblázat és a hozzátartozó grafikon):- A növekedési ütem szempontjából a mutatók két fő csoportba oszthatók. Az egyikbe tartoznak azok, amelyek növekedési üteme az 1960 és 1970 329
