Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések 3.30 táblázat: A lakóépületek szintszám szerinti összetétele, 1949-1990 1949 1960 1970 1980 1990 db % db % db % db % db % földszintes 1150 97,5 1903 93,3 2214 88,3 2755 85,5 4130 87,5 emeletes 30 2,5 137 6,7 294 11,7 455 14,5 589 12,5 1 emeletes 103 4,1 81 2,6 99 2,1 2 emeletes 99 3,9 104 3,2 101 2,1 3 emeletes 48 1,9 64 2,0 88 1,9 4 emeletes 43 1,7 198 6,2 282 6,0 5 és több 1 0,1 8 0,2 19 0,4 összesen 1180 100,0 2040 100,0 2508 100,0 3210 100,0 4719 100,0 Forrás: KSH Népszámlálás 1960-1990 Veszprém megyei adatai emeleteseké. Középmagas épületet az 1970. évi népszámlálás vett számba először, az 1967-ben felépült Sport utcai nyolcemeletes épületet. A középmagas épületek száma 19 darabra emelkedett 1990-re. Az ajkai városképben a földszintes és a négyemeletes épületek dominálnak. A tízemeletes épületek a belváros 1970 után épült lakótelepein csoportosulnak. Összességében elmondható, hogy Ajka földszintes város, ahol a négy- emeletes épületek területileg a belvárosban koncentrálódnak. Kisebb területi koncentrálódásuk mutatkozik a Bányásztelep és Tósokberénd között, a tervezett alközpont helyén, illetve környékén. Két- és három- szintes épületek a társasházas és sorházas területeken találhatók, továbbá Kandó Kálmán lakótelepen, Alsócsingerben és a Viktor telepen. A társasházas területek a Bányásztelep szomszédságában, a Korányi utcában és a Szőlőhegyen jöttek létre. Az emeletes épületek növekedési üteme 1949 és 1960 között volt a legnagyobb. Azóta a földszintes épületek növekedési üteme megelőzte az emeletesekét. A földszintes épületek növekedési üteme 1970 óta töretlenül nőtt, miközben az emeleteseké fokozatosan csökkent. Sőt, a nyolcvanas évek közepére a földszintes épületek növekedési üteme az emeleteseké elé került. (Lásd a 3.30 táblázatot.) 3.244 A lakóépületek lakásszám szerinti összetétele A lakóépületek lakásszám szerinti összetétele hasonló képet mutat a szintszám szerinti összetétellel. A lakóépület állományt az egylakásos lakóépületek erős dominanciája jellemzi, 85,7 %-os részarányukkal. A többlakásos épületek közül a 11-50 lakást tartalmazó épületek súlya a legnagyobb. (3.31 táblázat) 317
