Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN 3.23 táblázat: A lakásállomány növekedési szintje és üteme, 1941-1990 év 1941 1949 1960 1970 1980 1990 lakásállomány növekedési szintje 100,0 165,1 291,6 509,3 806,0 975,4 lakásállomány növekedési üteme 100,0 165,1 176,6 174,7 158,3 121,0 lakásállomány növekménye (db) 0 768 1493 2569 3501 1999 A lakásállomány növekedési szintje és üteme, —♦— a lakásállomány növekedési szintje —•— a lakásállomány növekedési üteme A rendszerváltás idejére tovább csökkent az egyszobás lakások száma és aránya (10,5 %). A kétszobás lakások aránya is csökkeni kezdett (53,7 %-ra), bár számul 266 darabbal nőtt. A három és több szobás lakások aránya meghaladta a teljes állomány egyharmadát (35,8 %). Meg kell jegyezni, hogy az ötvenes, hatvanas években építettek kisebb alap- területű és szobaszámú lakásokat, amikor a családok létszáma nagyobb volt. Nagyobb lakásokat viszont akkor kezdtek nagyobb számban és arányban építeni (a nyolcvanas években), amikor a családok tagjainak a száma visszaesett. Majd láthatóvá válik, hogy lakásállomány nagyság szerinti összetétele hogyan viszonyult a családok illetve háztartások lélekszám szerinti összetételéhez. A lakásállomány alapterület szerinti összetétele A vizsgált időszakról nincsenek adataim, ezért a 2001. évi népszámlálás adataival illusztrálom az ajkai lakásállomány alapterület szerinti összetételét. (3.24 táblázat) Az 1990-es években 642 lakás épült, ez nem akkora mennyiség, amely jelentősen átrendezhette volna az 1990. évi állomány összetételét. Ezért vettem a bátorságot, hogy a 2001. évi adatokkal illusztráljam (nagyságrendileg) az 1990 évi állomány összetételét. A magánlakás építés arányszámának növekedése arra enged következtetni, hogy a lakás alapterületek 310
