Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN 3.8 táblázat: A termelési és létszámadatok növekedési üteme, 1943-1990 Év 1943 1949 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 timföldgyártás 100,0 267,7 363,8 136,0 163,5 275,6 110,7 103,1 103,8 alumíniumgyártás 100,0 710,8 159,7 104,5 127,9 105,4 103,3 98,9 97,6 öntödei termelés 100,0 173,8 104,9 127,0 107,4 100,4 102,8 87,9 összlétszám 100,0 215,0 157,0 93,8 131,2 134,8 99,0 100,6 94,8 Az ajkai tirrföldgyár és alumíniumkohó termelésének és létszámának növekedési üteme, 1943-1990 800,0 700.0 600.0 500.0 400.0 300.0 200.0 100,0 0,0 1943 1949 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 ..♦...timföldgyártás ■.alumíniumgyártás öntödei termelés összlétszám Alumíniumkohászat Az alumíniumkohóból 1943. február 23-án csapoltak először alumíniumot.407 A kohó termelése 1949-re ért el a tervezett kapacitás közelébe. Az első rekonstrukcióra 1953-1960 között került sor. A termelés 15 ezer tonna éves mennyiségre futott fel. A második rekonstrukció 1969-re fejeződött be. A termelés évenkénti 20 ezer tonnára emelkedett. A termelés növekedési üteme ennek hatására, 1970. évre, egy kisebb csúcsra (127,9) ért. A harmadik rekonstrukció után, amely 1977- re fejeződött be a termelés 22 ezer tonna/év volt. A növekedés ütemének csökkenő trendjét ez a kapacitásnövelés nem változtatta meg. Termelésének maximumát a kohó 1980-ban produkálta. 22.251 tonna alumíniumot gyártottak ebben az évben. Az alumíniumkohót 1991. december 31-én leállították. Ajkán ezzel megszűnt, egy természetes alapokon létrejött ipari vertikum, amely alig élt meg félévszázadot. Az öntöde termelése követte az alumíniumgyártás alakulását. Maximális termelési értékét, a 22.921 tonnát 1985-ben érte el. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy Ajka iparának zsugorodása megindult már a rendszerváltás előtt. 407 Deák, 2000. 32. 294