Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN A városépítésre gyakorolt hatás A városszerkezet és a városkép alakulását meghatározta a bányász-lakásépítés területi elhelyezkedése, a kötélpályák, a vasutak, a meddőhányók, és az alábányászott területek megjelenése. Kezdetben a bányatársaságok előszeretettel telepítették bányászaikat a bányák közvetlen közelébe, kolóniákba. A bányanyitásokat sorra követték a kolóniák megjelenése. Ajkán Felsőcsingerben 1870-ben, Alsócsingerben 1886-ban, Ármin-aknán 1905 után, Viktor telepen 1921-1923-ban, Jolán- aknán 1941-ben.392 Munkásszállítás, és tömegközlekedés még nem létezett, ezért a lakóhelyeket a munkahelyek közelébe telepítették. A bányák bezárását követte a kolóniák felszámolása, ez történt 1962-ben Armin-aknával, a hatvanas években a Jolán teleppel és 1976-ban Felsőcsingerrel.393 A Jolán telep felszámolása tudatos városszerkezet alakítási célokat követett. A városrendezők a hosszan elnyúló völgyekben létesült településrészek megszűntetésével a várostest tömörebbé tételére törekedtek. A két évtized (1941-1964) alatt közel négyszeresére (3.701 fővel) növekedett a bányák 1940. évi létszáma. A létszámnövekmény hatalmas feladatot jelentett a településfejlesztés számára. Az ötvenes évek elején elindultak a bányász sajátház építési (BSH) akciók. Ennek keretében a Csikólegelőn (a Váruta és az Ereszvényes dűlőkben), valamint a belvárostól keletre, a Domb utca környékén (a Köles tetőn), és a tósokberéndi bányásztelepen épültek zömmel földszintes ikerházak a bányászok részére. 3.212 Ajkai Hőerőmű Az elemzéshez szükséges adatokat szintén a helytörténeti irodalomból vettem.394 Adatokhoz 1951. évtől sikerült hozzájutni. (Lásd a 3.4 - 3.6 táblázatokat és hozzájuk tartozó grafikonokat) Villamos energiatermelés, értékesített gőz mennyisége A villamos energia- és gőztermelést az ajkai szénmedence szenére alapozták. Az erőmű megépítését a Magyar Bauxitbánya Rt. valamint az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Között 1940. április 12-én létrejött szerződésben határozták el. A timföldgyártáshoz nagymennyiségű gőzre, az alumíniumkohászathoz jelentős mennyiségű villamos energiára volt szükség. Mindkettőt az erőmű szolgáltatta. A kivitelezés 1941 nyarán kezdődött, 392 Kozma, 1991. 347-352 393 Kozma, 1991. 348-350. 394 Kozma, 1996. 288
