Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.1. Az elemzés tárgya és módszertana
I Az elemzés tárgya és módszertana Az alapellátás alakulásának bemutatására eredetileg a kiskereskedelmi, a bölcsődei, az óvodai és az általános iskolai ellátottság mutatóit vettem tervbe. Sajnos csak a kiskereskedelmi boltokra valamint az általános iskolai tantermek és a tanulók számára találtam úgy-ahogy megbízható adatokat. Végül csak az általános iskolai tantermi ellátottsággal illusztráltam az alapellátás fejlettségét, illetve annak időbeli alakulását. A vizsgálathoz szükséges adatokat különböző statisztikai évkönyvekből, és a népszámlálási kiadványokból valamint helytörténeti munkákból vettem. Felhasználtam még néhány korabeli dokumentumot, tanácsi és párt jelentést. Megkíséreltem az 1940. évtől kezdve összegyűjteni a szükséges adatokat, azonban törekvésem töredékes maradt. Nem sikerült az 1940 és 1960 közötti időszak minden területéről, összehasonlításokat lehetővé tevő, adatokat összegyűjteni. A vizsgálat számára jobbára a várossá nyilvánítástól, 1959. évtől jutottam megfelelő adatokhoz. Az adatok gyűjtése és felhasználása más okok miatt sem volt egyszerű. Az idősorok létrehozása során szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a statisztikai számbavétel fogalmai tartalmilag időről időre változtak. Előfordult az is, hogy egy-egy társadalmi-gazdasági jelenséget nem vettek mindenegyes számbavételnél figyelembe. így csak adathiányos idősorokhoz lehetett jutni. Feltételeztem, hogy elegendő az adatok 5-10 évenkénti változását figyelemmel kísérni. Az ütemváltások környékén azonban szükségessé vált a mutatók évenkénti alakulásának a nyomon követése a korszakhatások pontosabb kirajzolása érdekében. A statisztikai évkönyvek azonban ezt nem tették lehetővé, mivel nem közöltek évről-évre minden számomra szükséges mutatót. A történések fordulópontjai nem igazodnak a népszámlálás éveihez. Bár a munka előző fejezete térben és időben korlátozott, hiszen csak az 1940 és 1990 közötti időszakról szól, valamint részletesebben a belvárosra terjedt ki, a statisztikai elemzés mégis a város teljes területére készült. Nem volt mód a vizsgált terület adatainak a begyűjtésére, ezért kénytelen voltam a város egészét tükröző adatokkal dolgozni. Nem okoz problémát a területi alapok (a teljes város és a belváros) közti eltérés, mivel a kirajzolódó tendenciák feltárását tartottam fontosnak. Az elérhető statisztikai adatokban tapasztaltam bizonytalanságokat, de miután a tendenciákra voltam kíváncsi, a bizonytalanságokon túlléptem. A bizonytalanságok mértéke a tendenciákat nem befolyásolta. Hipotéziseim igazolására, illetve cáfolására statisztikai adatok, és számítási módszerek felhasználásával tettem kísérletet. Az adatelemzés, adatfeldolgozás az idősorok képzésével indult. Az elemzések alapjának a dinamikus viszonyszámokat választottam, helyesebben a dinamikus indexviszony- számokat. A viszonyszámok közül a bázisviszonyszám alkalmas a növekedés szintjének a bemutatására, a láncviszonyszám, pedig a növekedési ütem illusztrálására. A bázisviszonyszám egy kezdeti időponthoz képest mutatja meg, hogy a növekedés milyen szintet ért el. A láncviszonyszámok, pedig az előző évhez képest történt elmozdulást érzékeltetik. Fontos összefüggések 283
