Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.1. Az elemzés tárgya és módszertana
1 3. A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN Ha valaki meg akar ismerni egy jelenséget, nem tekinthet el a számoktól, és a statisztikai elemzésektől. Lehetnek a számok szárazak, unalmasak, de nem vitatható el tőlük a meglepetés okozásban, a lényegi összefüggések feltárásában játszott szerepük. Nélkülük, csak sejtetések, bizonytalan megállapítások tehetők. 3.1 Az elemzés tárgya és módszertana Az ajkai iparfejlesztés és városépítés egyes tényezőinek statisztikai módszerekkel történő elemzése lesz a következő fejezet tárgya, az 1940 és 1990 közötti időszakra korlátozva. Általánosan elterjedt közvélekedés, amely találkozik a regionális tudományok állításával, hogy a szocializmusban a városfejlesztés lemaradt az ipar- fejlesztés mögött. Azt állítom, ami az előző történeti részéből is kiolvasható, hogy ez a jelenség Ajka esetében is igaz, tehát Ajkán is lemaradt a városfejlesztés az iparfejlesztéshez képest. Ugyanakkor azt is állítom, hogy Ajkán a városfejlesztés egyes területein beérte az iparfejlesztést, hogy mikor és milyen területeken, nos ennek az elemzésnek ez az egyik tárgya. További hipotézisem, hogy a városépítés egyes tényezői között sorrend alakult ki, amely időszakról időszakra változatlan maradt. A sorrend állandósulása azt jelenti, hogy az iparfejlesztést követte a lakásépítés, a lakásépítést a közművesítés, az alapellátás és minden más fejlesztése. A sorrendiség ütem- különbséget is feltételez. Úgy vélem, hogy az iparfejlesztés és a városépítés kiválasztott tényezői (lakásépítés, közművesítés, ellátásfejlesztés) elegendőek a hipotézisek igazolására vagy elvetésére. Az elemzés további célja, hogy a kronológiai fejezet időbeli szakaszait statisztikai elemzéssel is visszaigazoljam. A következő hipotézisem, hogy Ajka városépítési eredményei jobbak az országos átlagnál. Mind a szocreál, mind a modernista építészet ajkai produktumai a maguk nemében kedvezőbb környezeti állapotot eredményeztek alkalmazásuk korában, mint amit akkor országszerte bárki tapasztalhatott. Az állítás azonban minőségre vonatkozó értékítélet, ezért statisztikai elemzés teljes egészében megragadni nem képes. Annak érdekében, hogy a jelenségeket a vizsgálat számára befoghatok legyenek, mérhetővé kell tenni azokat. Ki kell választani ehhez azokat a változókat, amelyek a jelenségre jellemzőek és megfelelő módon leképezik azok jellegzetességeit. 281
