Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE szálloda közé szorították be. A kereskedőház üzletei egy észak - déli gyalogos tengely mellé sorolva helyezkednek el, két eltérő méretű épületszárnyban. A két épület kapcsolatát a fedett gyalogút, passzázs biztosítja. Az épület funkcionálisan meghatározó építészeti eleme az üvegtetővel fedett pasz- százs, amelynek városszerkezeti szerepe is van. Az épületben 20 üzlethelyiség kapott helyet 12-80 m2 között változó alapterülettel. A teherhordó szerkezet rendszere részben harántfalas (a déli részen), részben hosszfőfalas (az északi részen). A téglafalakra és pillérekre, valamint acéloszlopokra és acél hossztartókra szerelték a 45 fokos hajlású, idomacél bordákból álló drótüveg fedésű szimmetrikus tetőt. A kereskedőház és az OTP épülete építészetileg összehangolt. A tervező a kereskedőház építészeti megformálásakor tudatosan folytatta a korábban felépült pénzintézeti épületek építészeti koncepcióját, Az épületek tömeg- és homlokzatképzése szerves építészeti egységet alkotnak. Amíg a pénzintézetek épületei hűvösen zártak, addig a kereskedőház építészeti tömegformálásában megjelent egyfajta oldottság. A kereskedőházzal bezárult a városközpont déli térfala. A Deák Ferenc utca felől építészetileg összehangolt városkép alakul ki. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egy középméretű város központjába többszintes épületek kívánkoznak. Ismét egy olyan tervet ismertetek, amely nem valósult meg, újabb vesztsé- get okozva az ajkai városképnek. Az ismertetés indoka, hogy példát mutassunk, igénytelen vagy elrontott épületekből miként lehet avatott kézzel városképi értékeket formálni. A vasútállomás épületeinek homlokzat-kialakításai terve 1990 májusában készült el Dr. Horváth Györgyné által, a Veszprémi Tervező Vállalatnál.382 A Városi Tanács VB Műszaki Osztálya adott megbízást a vasútállomás utasforgalmi és felvételi épületei homlokzat-átalakításának megtervezésére. A harmadik épületre, az üzemi épületre a MÁV készített tanulmánytervet. A megbízó, a tervezővel együtt, a felvételi épület régi homlokzatának visszaállítására törekedett. A felvételi épület, feltehetően a vasútvonal megnyitásakor, 1872. évben elkészült. Az épület eredetileg egyemeletes, középrizalitos, és magastetős megformálást kapott. Az épületet 1969-ben lapos tetőssé alakították át, és a középrizalit földszinti részét erőteljesen kiugratták. Ekkor távolíthatták el a homlokzati vakolatdíszeket, a nyíláskereteket és szalagpárkányokat. Az akkori átalakítás eredménye látható ma. Az utasforgalmi épület a felvételi épülettől délnyugati irányban felépített, földszintes, lapos tetős épület. Az üzemi épület a felvételi épülettől északkeletre álló, szintén földszintes, dísztelen, lapos tetős épület. A tervező feladata volt a vasútállomás épületeinek egységes, a felvételi épület eredeti megjelenéséhez hasonló megformálása. Az elkészült tanul382 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 860 278
