Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.3. A városépítés tartalma
A városépítés tartalma általános rendezési terv, amely a város szerkezetét, a rendelkezésre álló terület felhasználását, az egyes létesítmények elhelyezését, valamint az ellátó-, közlekedés-, és közműrendszerét határozta meg. A másik a részletes rendezési terv, amely a város kisebb részeinek, szomszédsági egységeinek beépítésével, konkrétan a telkek nagyságával, beépítésének módjával és mértékével, a telkeken elhelyezhető épületek kialakításával, az út- és térformálás esztétikai kérdéseivel foglalkozott. Az ötvenes évek elején - különösen a bányász sajátház építési akciók során - a házhelyosztási tervek domináltak. A házhelyrendezési tervek a földreform során kiosztott területek rendezését szolgálják.Az általános rendezési terv feladatát a városkompozíciós tervekre szűkítették le az ötvenes évek közepén, Ajkán 1954-ben. „A városkompozíciós tervek műfajukat tekintve közel álltak a részletes rendezési tervekhez, helyük a tervezés jogilag szabályozott rendszerében nem volt rögzítve... Városkompozíciós tervek... készülhettek annak érdekében, hogy bemutassák a kompozíciós összefüggéseket és a térfalak arculatát, illetve magassági viszonyait "19 A városkompozíciós terv nem volt alkalmas tervfajta, a szerkezeti kérdéseket nem tisztázta. Megelégedett az épületek konfigurációinak a rögzítésével, Az ötvenes évek második felében tovább egyszerűsödött a tervezés. Megjelent a településvázlat Ajkán 1957-ben, és az egyszerűsített általános rendezési terv, egy évvel később 1958-ban. Az ötvenes években rengeteg rendezési tervet kellett készíteni. Nem volt sem idő, sem kapacitás időigényes vizsgálatok elkészítésére. Az Építésügyi Minisztérium ezért bevezette a község esetében az egyszerűsített rendezési terv készítésének a módszerét. Az egyszerűsítés azt jelentette, hogy csak azokkal a területekkel foglalkoztak, amelyeken a területfelhasználás változása következett be. Ezeket a terveket nem hagyták jóvá általános rendezési tervként a megyei tanácsok, hanem irányelvként fogadták el a községi tanácsok .20 Ajkán a különböző lakótelepek felépítése jellemzően beépítési tervek alapján történt. A beépítési tervek nem tartoznak a rendezési tervek körébe, az Ajka lakótelepeinek felépítése zömmel mégis e tervtípus alapján történt meg. A beépítési tervek a beruházások műszaki dokumentációja. A rendezési tervtől közjogi hatályának hiánya különíti el. A szocialista város fejlesztését politikai döntések határozták meg. A döntések tartalmilag inkább voltak gazdaságpolitikai, mint társadalompolitikai döntések. Gazdaságfejlesztés történt, aminek kísérő jelensége volt a munkaerő letelepítése, és ellátása. A szocializmus időszakának első fele a szocialista iparosítás által generált hatalmas urbanizációs folyamatként is értelmezhető. A nehézipar politikai alapú fejlesztéséhez szükséges munkaerőt a mezőgazdaság kollektivizálásával felszabaduló falusi népességből verbuválták. A munkaerőt előbb ingázásra kényszeríttették, később a munkahely mellett lakást is biztosítottak 19 Körner - Nagy, 2006.181 20 Perczel, 1973. 115 27
