Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai A TEAB joggal kifogásolta viszont azt, hogy a tervezők nem oldották meg a városközponttal való gyalogos kapcsolatot. A piac közlekedési forgalmát sem tudták úgy megszervezni, hogy a gyalogos és teherforgalmi főirányok ne keresztezzék egymást. A problémát az óta sem sikerült megoldani. A bírálók harmadik kifogásának eleget tettek, az épületek bütüire nyílászárók kerültek. 5. A Bányászlakótelep és Tósokberénd ősközség közötti roncsolt terület rendezése és hasznosítása újra és újra felmerült. A területre korábban készült rendezési tervek általában közintézmények elhelyezése céljára tartották fenn. A tervezett alközpont azonban nem, illetve csak részleteiben valósult meg. A magánerős lakásépítés számára szükséges építési területek feltárása során merült fel az a gondolat, hogy a roncsolt terület beépítése többszintes épületek elhelyezésével gazdaságos lehet. Az Észak-dunántúli Tervező Vállalat Veszprémi Irodáján Skorka Márta építésztervező készített 1983 nyarán tervet az „Ajka Liliom utcai beépítés tanulmányterve" címmel.319 Kétféle beépítési terv készült. Az első verzióban sorházakat és társasházakat helyeztek el a területen. A második verzióban a VAÉV házgyári típusépületeinek elhelyezésére adott javaslatot. A lakóépületeket a terület déli határára tervezett feltáró út mellé telepítették. Mindegyik terv F+4 emeletes lakóépületek elhelyezését javasolta. A 168 illetve 185 lakás volt felépíthető a területen. Bár egyik verzió sem valósult meg, ám elindult a terület funkcióváltása. Lakásépítés „Az 1975-ben lejáró' 15 éves lakásépítési program sem az előirányzatait nem teljesíti, sem a lakáshiányt nem szünteti meg, s ezért újabb 15 éves program indul be. "320 Az 1973. évi olajár robbanás hatására a szocialista gazdaság megtorpant, a fejlesztések forrásai egyre apadtak. 1977-től elkezdődött az állami lakásépítés visszaszorulása, majd 1984-től a megszűnése, amelyet a magánerős lakásépítéssel igyekeztek ellensúlyozni. Az állam szerepét az OTP vette át, hogy aztán a rendszerváltás környékén ez a szervezet is kivonuljon a közvetlen lakásépítésből. Meg kell jegyezni, hogy az 1960-as évek második felétől megjelent OTP által épített lakások alapterülete nagyobb, alapraja jobb volt az állam által épített lakásoknál. Az OTP lakások funkcionális kialakítása már a hetvenes évek elejétől érvényesítette azokat a korszerű elveket, amelyeket az állami lakásépítés csak a házgyárak hetvenes évek végi illetve nyolcvanas évek eleji rekonstrukciója után volt képes alkalmazni. A második 15 éves lakásépítési terv (1976-1990) intézményekkel jobban ellátott lakóterületek létesítésére, kedvezőbb városképi megjelenésre és differenciált, több félszobát tartalmazó lakástípusok kialakítására törekedett. Az állami lakásépítést a paneles építés319 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 800 320 Bélley, 1984. 232 253
