Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Népesség A nyolcvanas években a népesség növekedése mérséklődött. A város lakos­sága 10 év alatt 4.176 fővel nőtt. A keresők gazdasági ágak szerinti megosz­lása az iparban foglalkoztatottak lassú csökkenését, a nem anyagi szolgál­tatásban dolgozók növekedését mutatja. Az építőiparban dolgozók aránya tovább csökkent, követve a beruházások beszűkülését. A helyben dolgozók aránya az 1980. évi kétharmadról, 1990-ra a foglalkoztatottak háromnegye­dére nőtt. A korcsoportok szerinti összetétel tendenciájában fokozatosan kedvezőtlenre váltott. A fiatalabb korosztályok lélekszáma egyre csökkent, az idősebbekké pedig egyre nőtt. Településrendezés Ajkán, a lakótelep építésekhez, a hatvanas évek elejétől nem készültek részletes rendezési tervek, csak beépítési tervek. Részletes rendezési ter­vek, - a városközpontot, a déli iparterületet és a városligetet leszámítva - a magánerős területek beépítésének szabályozására születtek. „Az 1976 előtt elfogadott beruházási programok esetében nem volt részletes rendezési tervkészítési kötelezettség." „A jelentősebb lakásberuházások technológiához és típustervekhez történő pontosabb alkalmazkodását kívánta elősegíteni ...a beruházási programhoz tartozó beépítési terv bevezetése 1976-ban. "3n A beépítési terveknek nem volt - közjogi értelemben vett - szabályozási funkciója. A tervezésbe a kivite­lező meghatározó módon beleszólt, emiatt több előnytelen tervmódosítás történt. A beruházót a városkép alakítási szempontok kevésbé motiválták, arra törekedett, hogy a magas szanálási arányszámok miatt a lehető leg­több lakást helyezzen el az adott területen. Ajkán az összes középmagas házat, még a Sport utcai nyolcemeletest is szanálásos területen építették fel. A Sport utcai nyolcemeletes épület telepítését még városképi szempontok határozták meg. A hatvanas évek végétől felépített középmagas épületek esetében már a szanálási arány javítása lépett előtérbe. A városképi meg­fontolások, a telepítés indoklása során, az érvrendszer részei voltak, de csu­pán a beépítési tervek tervezési területeire szorítkozva. Egy építészekből és városrendezőkből álló nemzetközi mozgalom, a "TEAM 10 csoport tevékenységének nyomán a 60-as évek korszerűnek tekintett városépítészeti elvei módosított formákban, a magyar várostervezésben is megje­lentek. A változtatásokra azért volt szükség, hogy érvényesülni tudjanak az állami lakásépítésben uralkodóvá vált nagypaneles technológia követelményei és a kivite­lező vállalatok szempontjai.A középmagas épületek uralkodóvá válása révén meg­311 Körner - Nagy, 2006. 283 248

Next

/
Thumbnails
Contents