Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 2. Szennyvízelvezetés, és -tisztítás A város szennyvíz-csatornázási tanulmányterve 1969. december 20-ra készült el. A tervet a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) készítette, felelős tervezője Kérey Hugó okleveles mérnök volt.291 A városban a legrégebbi csatornák a Bauxit lakótelepen épültek az 1940- es években, majd hosszú szünet után az Erőmű lakótelepen csatornáztak az 1950-es években. 1963 után a hálózatot kiépítették a vasútállomásig, majd a kórházig. A fő csatornák tervezője a MÉLYÉPTERV volt. 1963-1964-ben elkészült 15 ezer főre az új központi szennyvíztisztító telep. A város további növekedésével azonban a szennyvíztisztító telep 1969-ben túlterhelné vált. A központi szennyvíztisztító telepet 1974-ben kezdték el bővítetni. A kivitelezést végző DUVIEP 1981-re készült el vele. A telep 25 ezer lakos egyenér- tékre, illetve 6.000 m3/nap szennyvíz mennyiségre épült. A próbaüzem alatt derült ki, hogy csak 5.500 m3-t tud fogadni.292 A város területe csatornázás szempontjából kedvező esésviszonyokkal rendelkezik. A város területének fő vízgyűjtője a város központján keresztül folyó Torna-patak. A másik vízgyűjtő a Széles-víz. A két patak közötti vízválasztó vonal olyan alacsony, hogy annak keresztezése a főgyűjtő megépítésekor végrehajtható volt a Sport utca vonalán. A tisztított szennyvíz befogadója a Szélesvíz, mivel a Torna-patak végig lakott területen folyik. A szennyvízcsatorna hossza 1969. évben 22 km volt. A tósokberéndi bányász lakótelep szennyvízének kezelésére 1.300 m hosszú csatornahálózat, és egy önálló szennyvíztisztító telep - a Veszprém megyei Tanácsi Tervező Iroda tervei alapján - 1969-ben készült el. Az 190 m3/nap szennyvíz mennyiséget tisztító telep tisztított szennyvízét a Torna-patak fogadta be. Telepítéskor a védőtávolságot nem tartották be. Csingervölgyben is működött - elég rossz a hatásfokkal - egy 320 m3/nap kapacitású, önálló telep. A tisztított szennyvízének befogadója a Csinger-patak volt. A csapadékvíz és a szennyvíz elvezetését 1973-ig nem választották külön. A betoncsövek kötései szakszerűtlenül készültek, a talajvíz a kötéseknél be- ömlött. A Bauxit lakótelep csatornáit a Timföldgyár kezelte. Az üzemekben - a létszám adatok alapján - 282 m3/nap házi szennyvíz kellett volna keletkezni. Ezzel szemben a mért szennyvíz kibocsátás 3.150 m3/nap mennyiséget mutatott. Az ipari üzemek nem csak házi szennyvizet, hanem ipari eredetű szennyvizet is beleeresztették a csatornába, veszélyeztetve a szennyvíztisztító telep működését. A tervező többféle javaslattal élt. Javaslata a csatornahálózat felújítását, az ipari üzemek bekötéseinek a felülvizsgálatát, a kisebb szennyvíztisztító telepek megszüntetését, és a teljes hálózat átadását a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. A fejlesztés alapelveként megfogalmazta, 291 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 511-512, és MNL VeML XV. 18.c Tervrajzgyűjtemény Trf 3124 233 doboz 292 Majercsik, 1981. 27 240
