Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai sor újabb épülettel való kiegészítését is. A Kosztolányi utca és az Ifjúság utca sarkán, szabadon maradt „saroktelket" 1968-ban, és 1970-ben is be akarták építeni, hol tanácsi, hol OTP beruházásban. Végül 1976 után beépült egy kohósalak blokkos kockaházzal. Hosszú idő után beépítették az utca déli végén - felvonulási célok miatt - szabadon maradt terület is. Az ide tervezett épület terve megegyezett a Kosztolányi utca meglévő kockaházainak a tervével. Nem épült meg, pedig jobban illeszkedett volna a kialakult beépítéshez, mint a helyén később felépített házgyári sávház. A Móricz utca 1/A, 1/B, 1/C szám alatti 24 lakásos épület terveit 1970. július havában készítette az OTP Veszprém megyei Igazgatósága megbízásából a Veszprém megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál Tkálics Ferenc tervező.232 Kivitelezője a VAEV volt. A kohósalak nagyblokk szerkezetű épületet 1972. évben adták át. 1.2 A Marton Sándor lakótelepen, jellemzően a Móra Ferenc utca, a Petőfi utca, a távvezetékek és a Móricz Zsigmond utca által határolt tömbben, az 50-es évek közepén a lakóépületben lévő lakásokat fürdőszoba nélkül építették. Ezeket nevezték „CS" lakásoknak. A tisztálkodást függönnyel lezárható fülkékben elhelyezett mosdóval biztosították. A lakótelepen összesen 200 „CS" lakást építettek. Az állami tulajdonú épületeket kezelő Ajka Városgazdálkodási Vállalat 1970. évben elkezdte a csökkentett értékű lakások korszerűsítését. A korszerűsítési terveket a Veszprém megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezője, Csörgei János készítette. A korszerűsítéssel érintett lakóépületek az alábbiak voltak: a Petőfi utca 41-47 házszámú, amelynek terve 1970. augusztus 4-én233 a Móra utca 2-8 házszámú épület, amelynek a terve 1970. szeptember 26-án234 és a Móricz utca 20, 24, 26. szám alatti épülete, amelyek korszerűsítési terve 1971. november havában készült el.235 A fürdőszobákat az előszoba és kamra, részben a konyha rovására alakították ki. A fürdőbe került az addig külön helyiségben lévő WC. 2. Kossuth utcai lakótelep A lakásínség felszámolása, és a különélő családok újraegyesítése érdekében született döntés a 15 éves lakásépítési program elindításáról. A program egymillió lakás felépítését vette célba, 1960. és 1975. között. A felépíteni szándékozott nagymennyiségű lakás kivitelezését hagyományos építési móddal nem lehetett végrehajtani, ezért szükségszerűen került előtérbe az építőipari technológia korszerűsítése, iparosítása. Ezt a célt szolgálta előbb a blokkos építési mód, majd a nagyobb termelékenységre képes paneles építési mód bevezetése. „Legkorábban Franciaország kezdte meg a nagyelemes... építési technológia kidolgozását. 1949-ben elindított 'Camus-rendszere' világhírű lett (ez a rendszer 2,6 m-es magas faltáblák, és max. 6,5 m széles fódémelemek gyártására volt alkalmas, a födémpanel 232 Forrás: VeML XV. 18.c TrF - VÁÉV - 0071 30. doboz 1306 233 Forrás: VeML XV. 18.c Trf- TÉB - 0078 15 doboz 1271 234 Forrás: VeML XV. 18.c 15. doboz TrF - TÉB - 0076 1270 235 Forrás: VeML XV. 18.c TrF - TÉB - 0079 15. doboz 1433 223
