Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I A városépítés szakaszai alapján valósult meg.226 A tervet a Győri Tervező Vállalat tervezője, Kiss Jenő készítette. A beruházó az Ajka Városi Tanács VB Tervosztály, a kivitelező a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A finanszírozást a célcsoportos keret terhére történt. Az 1975. évben készült beépítési tervet több kritika érte. A tervező és a VÁÉV közti 1976. július 5-én történt egyeztetés során a kivitelező közölte, hogy nem vállalja a kétszekciós épületek kivitelezését, mivel a bütüfalak több- letöltsége a MGN fölé emelné a lakások átlagköltségét. A lakásépítési programot ezért négyszekciós épületek alkalmazásával kérte átdolgozni. A beépítési terv készítője, 1976. július 30-án a Veszprémi Házgyár típusterveit kidolgozó LAKÓTERV-vel is egyeztetette. A LAKÓTERV kifogásolta, hogy a beépítési tervben egymásra merőlegesen álló épületek összeépítve szerepelnek. Úgy ítélte meg, hogy a merőleges összeépítés az átlátás veszélyét hordozza magában. A kritikák hatására átdolgozták a beépítési tervet. Végül a hét lakóépület közül kettő kétszekciósként, és öt négyszekciósként épült meg. A lakóterület szerkezetét a határoló utcák vonalához többé-kevésbé igazított keretszerű beépítés, és a tömbbelsőkbe elhelyezett óvoda, és általános iskola adja. A tervező a gyermekintézményeket gyalogutakra fűzte fel. A gyalogút hálózat kapcsolatot teremtett a vasútállomás és a városközpont, valamint a kórház és a vasútállomás között. Az iskola főbejáratának fórumszerű kialakítása, a gyalogos útvonal kereszteződésében, a tervező fő városépítési törekvése volt (2.29 ábra). A lakóépületek telepítésével, és magassági mozgatásával igyekeztek követni a domborzati viszonyokat, ez a törekvés azonban nem járt sikerrel, mivel - a jelentős szintkülönbségek ellenére - hosszú, négyszekciós típusházakat kellett alkalmazni a kivitelező követelése és a tervtanács véleménye miatt. A Béke utca felső szakaszán 2,0 m-es bevágás készült, ami 31 ezer m3 föld megmozgatásával járt. A nagy szintkülönbség miatt két épületet mégis csak kétszekciós változatban építettek fel, a magasabb költségvonzat ellenére. A terepviszonyok miatt ez utóbbi épülettípus alkalmazásával elkerülhették volna a jelentős földmozgatás. A terepbevágás szinte lehetetlenné tette a Téglagyári út megfelelő csatlakozását a Béke utcára. Erre a problémára az ÉVM tervtanácsa sem figyelt fel. A terület beépítésének kezelése szemléletesen illusztrálja a beépítési tervekből összeálló városszerkezet óhatatlan hibáit. A beépítési tervek jól láthatóan igazolják azt a megállapítást, hogy a tervezési területek határai egyúttal a városépítési gondolkodás határait is jelentették. Az 5 lakószintes sávházak a veszprémi házgyár termékei. Az 5,4 hektáros tömbön 360 lakást helyeztek el, aminek érdekében 40 db lakást kellett szanálni. A 360 lakás közül 60 darab egyszobás, 240 darab kétszobás, és ugyancsak 60 darab háromszobás lakás volt. A meglévő 8 tantermes isko226 porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára 219
