Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA EPITESTORTENETE A terv kialakította a város alközpont rendszerét. A lakóterületeket a beépítés intenzitása szerint sorolta magas, közepes, és alacsony kategóriákba. A lakóterületek intenzitás szerinti kategóriákba sorolása 1978-ig többször változott. A terv az iparterületeket nem bűzös, nem zavaró hatású és bűzös, zavaró hatású területek szerint minősítette. Felsőcsingert, Ármin- aknát, Jókai Bányát a hozzákapcsolódó (lakó)épületekkel együtt kizárták a belterületből. Az „Ajka körzet területrendezési koncepciójú"-ха támaszkodva készült el 1976- ban az új területfelhasználási terv. A lakóterületek beépítés intenzitás szerinti besorolását kisebb mértékben megváltoztatva növelte a magas intenzitású területek arányát. Bővítette az intézményterületeket, így a városközpont területét, amelyet a Petőfi utca, a Lenin út, a Rákóczi utca, a Fürst Sándor utca, és a Bródy Imre utca által határolt le. A Deák Ferenc utca és a Zalka Máté utca közötti terület még nem vált a városközpont részévé. A területfelhasználási terv 1978 decemberében vált véglegessé. A városközpont területe tovább nőtt, kiegészült a Zalka Máté utca és a Deák Ferenc utca közötti területtel. A városközpont, tehát ebben a tervben nyerte el mai, végleges alakját. A terv intézményterületet hozott az Alkotmány utcában, a Liliom utcában, a Dobó Katica utca és Kun Béla utca csomópontjának a környékén, valamint Bódén, a Bartók Béla utcában. Az autóbusz pályaudvar 1970-ben meghatározott városközponti helye nem változott. Véglegessé váltak a lakóterületek intenzitás szerinti besorolásai. A terv szerint magas intenzitású lakóterületet jelölt a mai Béke utcai lakótelep területére az Alkotmány utcáig, a Marton Sándor-lakótelepre, a Bauxit-lakótelepre, az Újvárosra, és a Tósokberénd területén kijelölt északnyugati városrészre, valamint a Fáy András lakótelepre. Ez utóbbi lakótelep területe az 1976. évi változathoz képest csökkent. Korábban az Ifjúság utca, Sport utca, Széles-víz, és a Tanácsköztársaság út által határolt teljes terület lakóterületként szerepelt a tervben. 1978-ban, a sportpályák számára lehasítottak belőle jelentős területet. Közepes intenzitású lakóterület a Korányi utca melletti társasházi sáv, a Pálma utcától keletre eső terület, a Széchenyi utca, az északnyugati városrész egy része, a Vörös Hadsereg útja, a Deák Ferenc utcának a Bródy utca és a Gyár utca közötti szakasza, valamint a Bródy utca. Alacsony intenzitású lakóterület a város többi része. A végleges területfelhasználási tervben a város úthálózata lényegesen nem változott az 1974. évi tervhez képest. 15. Az 1974-ben elindult általános rendezési terv készítése során merült fel a város vonzáskörzete feltárásának az igénye. A munka, - amelyre előzőleg már hivatkoztunk - az „Ajka körzet területrendezési koncepciója" címmel 1976 novemberében elkészült, az Ajka Városi Tanács megbízásából. A koncepció a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkája volt. Felelős tervezője Csorba Zoltánná volt, a térszerkezettel és a területfelhasználással Koszorú Lajos foglalkozott.223 223 Forrás: MN OL XXVI-D-8-f 158. doboz 214
