Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I kettő területét kiterjesztette a Széles-vízig. Az Armin-akna környékét üdülő jellegű területté nyilvánította. Az új temetőt a vasútállomás feletti dombon javasolta elhelyezni. Az Ajka városi tanács 1970. október 20-án a 20/1970 számú határozatában foglalt állást az ART módosításáról. Mivel ekkor még a megyei tanács végrehajtó bizottságának a hatáskörébe tartozott a városok általános rendezési terveinek elfogadása, és módosítása, ezért a Város tanács Végrehajtó Bizottsága 1970. október 30-án kezdeményezte, az ART módosítását, a Veszprém megyei Tanács Végrehajtó Bizottságánál. Az 1967. évben elfogadott tervet a Megyei Tanács VB 1971. február 4-én a 15/1971. számú határozatával módosította, azzal a kikötéssel, hogy a városi víztározó helyét a Csikólegelőn kell kijelölni, valamint a Kórház és az Alkotmány utca között közvetlen közúti kapcsolatot kell teremteni.214 Ez az út óta sem valósult meg! Az ART módosítása zömmel az előző időszak alatt bekövetkezett változásoknak, a tervbe való utólagos beépítését szolgálta. 9. A hatvanas és hetvenes évek fordulóján a város közoktatási intézményei sem kapacitásuk, sem összetételük tekintetében változatlanul nem feleltek meg a város igényeinek. A hiányzó kapacitások számára területet kellett biztosítani. A városközpontra a Városépítési Tervező Vállalat 1965. évben készített részletes rendezési tervet, amely a városközpont területét kiterjesztette a Torna-pataktól délre eső - a Fürst Sándor utca és a Bródy Imre utca által határolt - területre. A terv a területet oktatási intézmények elhelyezésére jelölte ki. Az általános iskolai tanterem hiány mérséklése céljából a városi tanács tervbe vette egy új, 16 tantermes iskola felépítését, az említett területen. Itt kívántak elhelyezni egy 16 tantermes zeneiskolát, és egy 120 fős kollégiumot is. A Győri Tervező Vállalat tervezője, Foltányi Miklós 1970 novemberére elkészítette a „Rákóczi utca és környéke beépítési terv"-et.215 A beépítési terv programja bővült az 1965. évi részletes rendezési tervhez képest. Az oktatási létesítményeken kívül még egy 300 fős munkásszállót is el kellett helyezni. A beépítési terv a Torna-patak, a Bródy Imre utca, a Fürst Sándor utca, a Rózsa utca, a Zalka Máté utca által határolt tömb beépítésével foglalkozott. A terület utcahálózatát úgy alakította ki, hogy három eltérő funkciójú területi egységet határolódjon le. A Fürst Sándor utcát egyenesen kivezette a Rákóczi utcára. A Fürst Sándor utcától északra eső 4,22 hektáros részre további oktatási intézményeket telepített a tervező, a meglévő szakmunkás- képző iskola, gimnázium, és műhelyépület mellé. A Fürst Sándor utcára fűzve helyezte el a 120 fős kollégium, a 16 tantermes általános iskola, és a szintén 16 tantermes zeneiskola épületeit. A négy iskola és kollégium mintegy A városépítés szakaszai 214 Hegedűs Sándor közlése, 2012 215 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 489 207
