Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai jén helyezték el. A lakóépületeket a Győri Házgyár termékeivel tervezték felépíteni. A beruházás összes költsége 307 millió Ft, az üzembe helyezést 1975. december 31.-re tervezték. 4.1 A Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat (LAKÓTERV) beépítési tervét 1969 szeptemberében Károlyi István készítette.205 A pályázó két változatot készített a terület beépítésére. Mindkét változatban a Tanácsköztársaság út mentén „autós léptékkel" dolgozott, az autó gyorsabb mozgásához szabott beépítést tartott indokoltnak, a középmagas illetve magas házak alkalmazásával. Törekedett a gyalogos és a gépjármű forgalom szétválasztása. A terület kelet-nyugati irányú lejtését kihasználva teraszokat és a teraszok alá garázsokat tervezett. A tervező a Tanácsköztársaság út és a Kossuth utca közti területsávban háromszor ismétlődő hét épületből álló épületcsoportot alakított ki. Egy- egy épületcsoport egy kelet - nyugati tengelyű F+4 emeletes sávházból valamint a keleti végéhez illesztett három 6,10 és 18 emeletes crescendószerűen fokozódó magasságú pontház bokorból állt. A bokrok között egy kelet-nyugat hossztengelyű 9 emeletes sávház található. A Kossuth utca mentén az utcával párhuzamosan 4 emeletes sávházakat helyezett el. A városközpont felől a beépítést egy 8 emeletes épületekből álló épületcsoport zárja le. A Tanácsköztársaság út keleti oldalára három hosszú 4 emeletes sávházat telepített. A beépítés ritmusa valóban igazodott az autós léptékhez. A „B" változat az előzőtől annyiban különbözik, hogy a fokozatosan növekvő magasságú épületcsoportok helyére egy-egy 18 emeletes épület került volna. A tervezett beépítéssel 1.060 lakást lehetett volna elhelyezni. A tervező nem érzékelte a város jellegét és léptékét. A város léptéke nem bírta volna el a 18 emeletes pontházakat és a hosszú sávházakat. A beruházás nem e terv szerint valósult meg. 4.2 A Győri Tervező Vállalat beruházási programját a hozzátartozó beépítési tervvel együtt Foltányi Miklós készítette 1969. szeptember végén, két változatban.206 Az ismertetés csak az arra a változatra terjed ki, amelyik némi módosítással, de megvalósult (2.21 ábra és 2.19 kép). A tervező jól látta meg a feladat lényegét, hogy a frekventált terület beépítése a város karakterét döntően befolyásolja. Jól látta, hogy az akkor gyártott házgyári típusokkal (hosszú sávházakkal, magas pontházakkal) nem szabad az 1.100 lakásos programot megvalósítani. A beépítési terv alapelemeként, ennek megfelelően, egyszekciós épületeket használt. Az egyes szekciókat fél épület-szélességnyi eltolással helyezte egymás mellé. A tervező, városképi hangsúlyt két helyen hozott létre, az egyiket a Béke 205 porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 467 (A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető.) 206 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára, 468 199
