Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA EPITESTORTENETE A tervező építészetileg jól oldotta meg a Vörös Hadsereg útja északi oldalának térfal képzését. A tervezett beépítés megvalósításával a Bányásztelep és Tósokberénd kapcsolata városképileg kedvezőbben alakult volna. A két településrész megfelelő összeillesztése az óta is várat magára. A rendezési terv a homokbánya területének feltárását szerkezetileg tisztábban, városképileg egységesebben oldotta meg a megvalósultnál. Tósokberénd központja a római katolikus templom környékéről eltolódott a református templom környékére, Beréndről Tósokra. A változás oka a helyhiányban keresendő. A rendezési terv a református templom környékére javasolta a közintézmények (ABC áruház, étterem, szolgáltatóház, posta, gyógyszertár, és 8 tantermes iskola) elhelyezését. A terület keleti részén, a Bányásztelep peremén egy alközpontot tartalmazott a terv. Az alközpont egy 8 tantermes általános iskolából, egy tűzoltó- laktanyából, egy 75 férőhelyes óvodából, egy 40 férőhelyes bölcsődéből, valamint egy szolgáltatóházból, egy kisvendéglőből, és egy ABC áruházból állt. A Liliom utcába tervezett központ a bányásztelep és az új társasházas terület igényeit volt hivatva kiszolgálni. A tervezett alközpontok minden igyekezet ellenére sem alakultak ki. A tűzoltólaktanya felépült, amelynek eredeti helye, a korábbi rendezési tervek szerint a városközpont volt, lévén városi színtű közintézmény. A laktanya helyére eredetileg egy 8 tantermes általános iskolát terveztek. Annak ellenére nem valósult meg, hogy a város oktatási vezetése folyamatosan napi renden tartotta megépítését. A helyi lakosság igénye ellenében a felső szervek akarata érvényesült. Felépítése végképp elmaradt. Az ABC kisáruház elkészült, üzemelt is egy ideig, majd bezárták. A régi és az új terület morfológiailag eltér egymástól. A régi település- részen földszintes családi házak épültek, az új településrészen (a régi község és a bányásztelep között) inkább többszintes társasházakat telepítettek. A településrész úthálózata, ha a terv szerint valósul meg, a mainál műkö- dőképesebb, lenne. A Dobó Katica utca és a Bajcsy Zsilinszky utca közötti közvetlen közúti kapcsolat megteremtése, valamint a Kun Bála utca egyenes továbbvezetése keleti irányban jobb megoldást eredményezett volna. 3. A paneles építési mód Ajkán a Kossuth utca északi környékén vette kezdetét, a hatvanas évek végén. Az „Ajka 436 lakás és kapcsolódó létesítmények beruházás” beépítési terve 1969. szeptember 15-én készült el. Az ÉM Győri Tervező Vállalat készítette.204 A beruházó az Ajka Városi Tanács, a kivitelező az ÉM Győri Állami Építőipari Vállalat és az I. sz Tanácsi Építőipari Vállalat, a beruházás lebonyolítója a Veszprém megyei Beruházási Vállalat volt. A költségek 132 millió ezer Ft-ot tettek ki. A beruházás célja a III. ötéves terv (1966-1970) időszakára ütemezett lakásépítés megvalósítása, a Győri Házépítő Kombinát lakóépületeinek a felhasználásával. (2.20 ábra). Magas fokú közművesítéssel, 204 MNL VeML XV. 18.c233 doboz Trf 3122 (A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető.) 196
