Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
1 A városépítés szakaszai között képzelte el. A városi kertészet használta a területet, amelyre nem készült részletes rendezési terv - állították az „illetékesek". Készült terv, több is. Az első tervben, amelyet 1953-ban dokumentáltak az iskola helyén kultúrpark szerepelt. A másik tervben, amelyet 1958-ban tettek asztalra, szerepelt iskola ezen a helyen, egy szakmunkásképző. Az 1965-ben készült városközpont részletes rendezési terve általános iskolát tartalmazott. A másik iskolát a Bányásztelepen tervezte felépíteni, annak alközpontjában. A bányásztelep gyerekei a tósokberéndi iskolába jártak, emiatt naponta 2,5 km-t kellett gyalogolniuk. A vitát a Megyei Tanács VB Tervosztály azzal zárta le, hogy két iskola többe kerül, egyébként is az Országos Tervhivatal csak egy iskola megépítésére adott engedélyt. Jellemző a felettes szervek normatívákban és pénzügyi keretekben való gondolkodása. A problémákkal szembesülő városi tanács a valóságos szükségletekhez igyekezett igazodni. Végül a javaslatok egyike sem realizálódott. 8. Az ajkai 12 tantermes MüM iskola és tornaterem megépítésére a beruházási célt a Munkaügyi Minisztérium adta ki 1966 januárjában. A város iparának szakember utánpótlását akkor két ipari tanuló intézet látta el, az Ajka I. 300. számú és Ajka III. 301. számú MüM Ipari Tanuló Intézet. A 300-as iskola kettő normál és négy szükség tanteremből állt. Az épület nem iskola céljára épült, korábban a Hitelszövetkezet székháza volt, amelyet a városközpont átépítése miatt le kellett bontani. Az új iskolaépület helyét a gimnázium és a Torna-patak közötti területen jelölték ki. Bár az 1965. évi részletes rendezési terv általános iskola építése számára tartotta fenn a területet. A területre készült talajmechanikai szakvélemény szerint a terület talajának határfeszültsége alacsony, 1,5-2,0 kg/cm2 volt. (A talaj alacsony terhelhetőség miatt készült a gimnázium részben cölöpalapozással.) A kedvezőtlen adottságokhoz tartozott még, hogy víz járta a környezetet. A terület víztelenítését a Torna-patak, akkor folyamatban lévő, rendezésével, medrének mélyítésével és burkolásával megoldották. A terület úthálózati rendszere ekkor még alakult ki. A Torna-pataktól délre, a patakkal párhuzamosan egy gyűjtő utat terveztek, amelynek feladatául a lakóutcák összefogását szánták. Ebből alakult ki a mai Deák utca iskolák menti szakasza. A MüM iskola beruházási programját 1966 novemberében az ÉM Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat tervezői, Balogh István és Tünkéi János készítették. Az épületet a patakkal párhuzamosan helyezték el. Az iskolaszárnyak három oldalról körülépített belső udvart karolnak át, a negyedik oldalt a tornaterem zárta le. Az iskolát F+2 emeletesre, szintenként 6-6, összesen 12 tanteremmel, téglavázas hagyományos szerkezettel, lapos tetővel, kavicsolt lemezfedéssel tervezték. A beruházási programban fehér, kapart, nemes vakolat szerepelt. Az iskola kivitelezési tervdoku179
