Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

A városépítés szakaszai

2.17 ábra: Ajka városi park részletes rendezési terve, 1966

számára biztosítottak itt építési lehetőséget. A lakóterületet, úthálózatát a rétegvonalakhoz igazodva alakították ki. Megközelítését a Korányi utcáról induló szerpentinszerűen vezetett út és a Táncsics utca biztosította. A terület magjában egy alközpontot alakítottak ki, néhány alapfokú intézménnyel. (Idővel az alközpont kialakítását feladták, területét családi házakkal beépítették.) A terület alközpontját építészeti hangsúlyokkal is kiemelték. Az alközpont két oldalára sorházakat telepítettek. A kórház felől, a központot feltáró út mentén négylakásos társasházakat terveztek. Az alközponton kívüli részekre egyedi telkes családiházas beépítést írtak elő. A beépítés szint magassága F+l. A rendezési tervben 150 házhelyet alakítottak ki, 1.050 fő elhelyezése céljából. A Szőlőhegy beépítése a hatvanas évek végén elindult, és a hetvenes években zömmel befejeződött.

8. Az „Ajka városi park részletes rendezési terve" 1966 szeptemberére készült el.105 Szántó Eszter, a Veszprém megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezője készítette. A tervezést az Ajka Városi Tanács VB Építés -Közlekedési Osztálya rendelte meg 1966. március 31-én. (2.17 ábra)

A tervezési területet a mai Kórház utca, a bakonygyepesi út, és a Korányi utca, határolta. Az 162.300 m2 nagyságú terület északi határa hozzávetőleg az Ifjúság utca vonaláig terjedt. A tervező a területen három fő funkciót helye105 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára

153