Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I Időközben 1969-re befejezték a kohó második rekonstrukcióját, a termelés 20 ezer tonna/év értékre emelkedett, 1970-ben alumínium formaöntvény gyártás vette kezdetét, 1968-1971 között végrehajtották a régi timföldgyár kapacitásának 145 ezer tonnára emelését.85 5. Ajkán a nehézipar nagyszámú férfi munkaerőt foglalkoztatott, a nők számára kevés munkahelyet biztosított. A városban élő nagyszámú szabad és szakképzetlen munkaerő foglalkoztatását sokáig nem sikerült megoldani. Olyan iparágat kerestek, amelyik letelepítése leköti a szakképzetlenek, és a nők munkaerejét, valamint technológiája részekre bontható. Ilyen iparág az elektronikai alkatrészgyártás volt, melynek telepítési tényezői Ajkán rendelkezésre álltak. Az erőmű beruházás Gyár utcai felvonulási épületei átalakítással képesek voltak a gyártási folyamatok befogadására. A terület a település szerkezetébe illeszkedett, közúti és közmű kapcsolatai biztosítva voltak. Az alkatrészgyártás nem minősült környezetszennyező iparnak, ezért mintegy puffer terület szerepét tölthette be a nehézipar környezetszennyező területei és a város lakóterületei között. A székesfehérvári VTRGY beruházásában kialakított gyáregységben 1962. augusztus 15-én kezdődött meg a termelés.86 Az elektromos készülékek alkatrészeinek a gyártása 150 munkásnővel indult el.87 Az üzem fénykorában 2.770-2.800 dolgozót foglalkoztatott. A gyár bővítésére nem volt lehetőség. Azonban a barakképültek fokozatos lebontása lehetővé tette - a hatvanas években - korszerű gyártócsarnokok felépítését. A harmadik gyártócsarnok felépítése már a hetvenes évek teljesítménye volt. A gyártócsarnokok építészeti kialakítása az utcakép minőségi javulását is eredményezte. 6. Az 1.190 dolgozót foglalkoztató üveggyár 1959-ben megkezdett és 60 millió Ft-ba került rekonstrukciója 1962. december 30-án befejeződött.88 Megépült a generátor telep, a raktár, a műhely, a csiszoló, a kétemeletes irodaház, a 300 fős konyha, az étterem, a fürdő, és az öltöző. A rekonstrukció eredményeként a gyár termelése 58 millió Ft /év értékre nőtt.89 7. Az ipar diverzifikációjának keretében 1967. augusztus 5-én dobozgyár kezdte meg a működését. A 300 fő női munkaerőt foglalkoztató üzemet, a Jolán telepi régi barakklakásokból alakították ki. 1968. szeptember 1-jén bőrdíszmű üzemet hoztak létre Ajkacsingervölgyben, egy legényszállóból átalakított épületben, 50 főt foglalkoztattak itt. 1967. december 20-án, a Csatlós telepen, a Győri Vagon- és Gépgyár 80 főt foglalkoztató üzeme kezdte meg a működését. A hatvanas években kialakították - a vásártér helyén - a város északi iparterületét, ahol a környezetkímélő iparok, és a szolgáltató szervezetek kaptak telephelyet.90 A városépítés szakaszai 85 Deák, 2000. 38 86 Tilhof, 2009. 252 87 Közép-Dunántúli Napló, 1962. aug. 19. szám 4. 88 Tilhof, 2009. 252 89 Barta, 1968. 56 90 Tilhof, 2009. 261-264 135
