Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete 300 m3-es medence építését. A próbaüzem 1954. május 1-jével kezdődött, de ekkor még hiányzott az elosztó vezeték. 1953-ban a megyei tanács beruházásában elkészültek a Petőfi utca első állami lakásai. Az ivóvízellátásukl961- ig az erőműből kihozott vezetéken keresztül történt. A lakótelep elosztó vezetéke 1961-ben épült meg. Ajka és Csingervölgy közötti ivóvízvezeték 1956-ban készült el, amely megoldotta Alsó- és Felsőcsinger valamint a Jókai bánya vízellátását. A vezetéket kiépítették Ajkáig 1.200 lakás ellátására.182 Az ajkai hőerőmű megnövekedett vízigénye helyi vízforrásokból nem volt fedezhető. Az óránként 20 ezer m3 vízszükségletet Tapolcafőről tervezték biztosítani. A 25 km hosszú vezeték építését 1956-ban megkezdték.183 2. Szennyvízkezelés A Bauxit-lakótelep szennyvizeinek kezelésére az 1940-es években elkészült a csatornahálózat és egy kis szennyvíztisztító mű a Széles-víz partján. A Bauxit-lakótelep főcsatornájára rákötötték az Erőmű-lakótelep lakóházait is. Az eredetileg a timföldgyári lakótelepet kiszolgáló, 1600 főre méretezett szennyvíztisztító telep kapacitása elégtelennek bizonyult. A főgyűjtőt a Sport utcában vezették a Széles patak melletti szennyvíztisztítóig. A lakótelepek főgyűjtője egyesített rendszerű, átmérője 30 cm volt. A lakásokban keletkezett szennyvízen kívül a strandfürdő elhasznált vízét valamint a csapadékvizet is a tisztítóra szállította. A MASZOBAL-lakótelep, és az Erőmű-lakótelep szennyvizeinek együttes kezelésére egy központi szennyvíztisztító telep építését vették tervbe. A telep helykijelölésére 1954-ben készített dokumentációt az ÉM Közműtervező Iroda Budapest tervezője Tasfi László mérnök. A telep kapacitását az akkori 10 ezer fős lakos szám, és a várható 15 ezer fős lakosság növekedés alapján 25 ezer fő figyelembevételével határozták meg. A biológiai csepegtetőtestes telepet két ütemben tervezték megvalósítani. Az első ütemet 10 ezer fős kapacitásra tervezték, amelynek bekerülési költsége 1.746 ezer Ft volt. A második ütemben emelkedett a kapacitás 25 ezer főre, amelynek a bekerülés költségét 3.713 ezer Ft-ra kalkulálták. Az új szennyvíztisztító telep helyét a régitől nyugatra, a mai helyére jelölték ki.184 A szennyvíztisztító telep helykijelölését két éves késedelemmel követte a telep első ütemének a kiviteli terve. A Mélyépítő Tervező Vállalat mérnöke, Verébfalvy Béla 1956 októberére készítette el a kiviteli tervdokumentációt, az EM Lakóépülettervező Vállalat megbízása alapján.185 A tisztított szennyvíz befogadója a Széles-víz. A patak alacsony kisvízi hozamára tekintettel teljes biológiai tisztítást tartottak indokoltnak. Az első ütem napi vízmennyisége (a házi szennyvíz és a talajvíz 182 Majercsik, 1981. 9-10 183 Tilhof, 2009. 225 184 MNI VeML XV. 18.c Trf 1653 90 d. 185 A terv lelőhelye az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára 118
