Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I A városépítés szakaszai a Móra Ferenc utca, a Móricz Zsigmond utca és a Petőfi utca által határolt tömbben, valamint a Móra Ferenc és a Móricz Zsigmond utca délkeleti sarkán álló L alakú épületben helyezték el. A „CS" lakások megjelenése ösz- szefüggött az ország gazdasági helyzetének 1953. évben történt megtorpanásával. Beruházásokat állítottak le, és a folyamatban lévő beruházások költségeinek csökkentését rendelték el. így kerültek a költségesnek tartott fürdőszobák helyére a mosdófülkék kézmosóval. A LAKÓTERV tervvéleményező bizottsága, egy 1955. július 4-én kelt jegyzőkönyv tanúsága szerint, kifogásolta, hogy a lakótelep valamennyi épületét a magas talajvíz miatt ellenlemezes szigeteléssel láttak el. Az épületenkénti műszaki megoldást költségesnek tartották. Javasolták, készüljön egy olyan tanulmány, amely tisztázza, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb, az ellenlemezes vagy az alagcsöves.176 A LAKÓTERV részéről, Borostyánkői László építészmérnök és Flőnig Nándor tervezők, 1956-ban foglalkoztak a magas talajvíz elleni védekezés lehetőségeivel. Három megoldást vizsgáltak meg: a Torna-patak szabályozását, a terület alagcsövezését, és az épületenkénti teknőszigetelés alkalmazását a pinceszinteken. A tervezők, végül az alagcsövezést javasolták, amely megvalósult. A Torna-patakot később, a hatvanas években szabályozták. Az „Erőmű-lakótelep", illetve 1. szomszédsági egység tervfeladatát 1956. február 17-én hagyta jóvá az Országos Építésügyi Hivatal. A lakás beruházásra 28 millió Ft, a mélyépítési létesítmények kivitelezésére 29 millió Ft összeget biztosítottak. A várossá nyilvánítás idejére, 1959-re az Erőmű-lakótelepen, (akkor már Marton Sándor-lakótelepen) elkészültek a két déli tömb épületei, valamint a tőlük északra fekvő két tömb Móra Ferenc és Móricz Zsigmond utcai saroképületei, a tőlük jobbra és balra eső egy-egy sávházzal. A további építkezések már a várossá válás időszakára esnek. A lakótelep elkészült részei a szocialista realista városépítés klasszikus jegyeit viseli. Szervező elvként a szomszédsági egység rendszerét alkalmazták, a területek tömbökre tagolták, azokon megnyitott keretes beépítést alkalmaztak. A keleti tömbre sarokszekciós épületek kerültek, a nyugati tömbben megjelentek már a sávházak is, de még szocreál köntösben. Valamennyi épület hagyományos építési móddal készült. Az ötvenes évek lakótelepeinek jellegzetességei az alábbiak szerint foglalhatók össze. „A politikai vezetés döntött... a lakásépítés célterületeiről, a lakásösszetételről, lakásnagyságról és az alkalmazott építési módról, a tényleges lakossági igényeket nem vették figyelembe. "177 Az ötvenes évek településrendezési gyakorlata mindezek ellenére ismerte - a szocreál kötelező kánonja mellett - a korszerű elveket is. Alkalmazták - a modern városépítés által 176 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára, 18 177 Körner - Nagy, 2006.165 115
