Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete A bányásztelep szennyvízcsatornázását megtervezték, de csak a közintézmények (iskola, óvoda, üzletek) számára. A hozzátartozó kistisztító berendezés (kétszintes ülepítővel) a Vörös Hadsereg útja déli oldalán 300-400 személy részére alkalmas kapacitással elkészült. A Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt 1957. október 3-án újabb megbízást adott az ÉM Városépítési Tervező Vállalt részére. A megbízás a bányásztelep 100 lakással történő bővítését célozta. A tervezési terület a Pálma utca, a Fekete István utca, a Széchenyi utca és a távvezetékek által határolt 13 hektár nagyságú terület volt. A bányászlakótelep bővítésének részletes rendezési terve 1958. március 15-én elkészült, de megvalósítása elmaradt.158 Helyén részben családi házas, részben sorházas beépítéssel munkáslakás-építési akciók valósultak meg, zömmel magánerőből, a hatvanas és a hetvenes években. 1.2 Szövetkezeti lakótelep építése Az ötvenes évek elején nemcsak állami pénzforrásokból épültek lakások. A lakásínség enyhítése céljából bevonták a lakossági pénzeket is. A sajáterős lakásépítés egyik formája a szövetkezeti lakásépítés volt. Az OTP kapott szerepet a finanszírozásban. Ajkán a Rákóczi utca és a vasút közti területet jelölték ki erre a célra. Az 1951. évi általános rendezési terv a 4. szomszédsági egységbe sorolta ezt a területet, amelynek egy részén korábban a Nirnsee- birtok szérűskertje volt. A lakótelep házhelyosztási tervét a Győri Tervező Iroda Soproni Fiókjának neves építészmérnöke Winkler Oszkár készítette.159 A lakóépületek típustervei a Mezőgazdasági Épület és Településtervező Iroda tervezőjének, Rácz Györgynek a munkái.160 A 2.22 ábra megvalósult állapotot mutatja be az eredeti tervezési terület határvonalának megjelölésével. A lakótelepen a tervek szerint összesen 75 telket osztottak ki. A vasút felől egy teleksort alakítottak ki, a fennmaradó részen teleklábas telektömbökbe szervezték a telkeket négy, észak-dél irányú utcával határolva a tömböket. A község központja felé egységes utcasor zárta a telepet. A telep mellett húzódik a Rákóczi utca, amely a település központja és a gyártelep között teremtett kapcsolatot. Az utca kiemelt jelentősége ellenére sem szervezték rá a lakótelepet. A telepen 1951 évben 45 szabadonálló, földszintes családi házat építettek fel, 1952. évben a tervezett 30 darabbal szemben 28 darabot. Összesen 73 lakás épült fel. A lakások kétszobásak voltak, fürdőszobával és az épülettel egybeépített fáskamrával, alapterületük meghaladta az 50 m2-t. Egy lakóépület felépítése 45 ezer Ft-ba került.161 A szövetkezeti lakásépítések 1953 és 1954 években tovább folytatódtak. Az OTP tervei 1953-ban 19 db, 1954 évre 30 db lakás építését irányoztak elő. 158 MNL VeML XV. 18c Tervrajzgyűjtemény Trf 1734 98. doboz 159 A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető. 160 MNL VeML XV. 18c Tervrajzgyűjtemény Trf 1731 98 doboz 161 MNL VeML XV. 18.c Tervrajzgyűjtemény Trf 1731 98 doboz 108
