Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I 2.10 ábra: A Babucsa dűlő beépítése az 1953. évi terv alapján (A vastag fekete vonal az eredeti tervezési területet határolja) csendesítésére. így került sor jelentős béremelésre, 1957-től 'tízezer bányászlakás' akció megindítására."150 151 „A politikai érdekek mellett megjelentek a termelési érdekek is. „A bányák dolgozóinak közel fele... nem helyben lakik... Az ingázás nemcsak a dolgozónak szempontjából volt előnytelen. A dolgozó munkaerejét nagymértékben csökkenti a(z)... utazás. Emellett... falusi lakóhelyén háztáji gazdasággal is rendelkezik, ami szintén igénybe veszi munkaerejét... Az üzem szempontjából... azért hátrányos, mert a bányász csak csökkent munkaerővel dolgozik... a szállítás költségeinek jelentékeny részét a vállalat fedezi... A falusi környezetből ipari munkára áttérő dolgozók a városban is szívesebben laktak saját kertes családi házban, mint bérházakban. "m A kormányprogramban megjelölt 10 ezer bányászlakásból „Ajka- Tósokberénd" 300 lakást kapott az ajkai bányák dolgozói számára. A tervezett építkezések számára, eredetileg az Ereszvényes (a Csikólegelőn), a Dohányos (Felsőcsingrertől délre eső terület), és a Csuhoskúti tábla (Pálmajor felé vezető úttól délre fekvő terület) szemelték ki. Az említett területeken 200 lakást terveztek felépíteni. Valamennyi terület a bányákhoz viszonylag közel (1,5 km-re) 150 Germuska, 2004.146 151 Markos, 1967. 34-35 105
