Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete vették tervbe, amelyből Ajka is részesült. 1952-ben 20, 1953-ban 30 lakás építésére kapott lehetőséget. A bányászok ingyen jutottak 250-300 négyszögöl nagyságú örökhasználatú telekhez, valamint 2 %-os kamatra adott hosszúlejáratú (20 évre) kölcsönhöz. A hitelt, az állam, a bányavállalaton keresztül nyújtotta. A bányavállalt jelölte ki az akcióban résztvevőket. A területet a bányavállalat előterjesztésére a helyi tanács jelölte ki. Követelményként szabta a határozat, hogy a kijelölt terület olyan távolságra legyen, hogy a dolgozó a munkahelyét gyalog vagy helyi közlekedési eszközzel elérhesse. A lakásépítéshez az illetékes minisztérium típusterveket biztosított.143 Az épületek földszintes ikerházak voltak. A lakások két szoba, konyha, mosdófülke helyiségeket tartalmaztak. A lakásépítésekhez villamos energiát, ásott kutat biztosítottak, de kiépített utat nem. Csak a legelemibb közintézmény szükséglet kielégítését célozták meg. Az intézkedés jelentős migrációt indított el, amelynek Ajka volt az egyik célpontja. A Nehézipari Minisztérium a bányászlakás-építés területének kiválasztásakor 19. századi telepítési elveket alkalmazott. A cél az volt, hogy a lakás a bánya közelében legyen.144 A lakóterületek kijelölésekor településszerkezeti szempontok alig kaptak figyelmet. A települési és a megyei tanácsok számára az ötvenes évek elején semmiféle beleszólást sem biztosítottak, az ötvenes évek vége felé a formális véleményezés már helyett kapott. Meglepetést az okozott, hogyha helyi társadalom véleménye érdemi volt, és eltért a központi szándékoktól. A Városépítési Tervező Vállalat kapta a feladatot, hogy Ajkán tárja fel az akció lebonyolításához szóba jöhető területeket. Patz Béla tervező 1952. július 7-ére készült el az „Ajka-Csékút Bányász-sajátház építkezés" című dokumentációval.145 A tervező, a munkája során a Váruta dűlő, a Kölestető dűlő, a Viktortelep környéke, és a bódéi Sáfránydomb alkalmasságát vizsgálta meg. A Váruta dűlőben a házhelyosztás már 1949- ben megtörtént, 70 parcellát kiosztottak a bányászoknak. A Kölestető dűlőt 50 házhely kialakítására találták alkalmasnak, bár közmű nem volt a területen. Viktortelep környékén csak 4-5 házhely volt kialakítható. A Sáfránydomb dűlő az erőmű és Bódé között helyezkedett el, a gyárak közelében. A levegő szennyezettsége miatt, beépítésre nem találták alkalmasnak, „Ajka - Csékút Bányász-sajátház építkezés telephely dokumentáció" címmel 1952. december 3-án elkészült egy újabb dokumentáció ugyancsak Városépítési Tervező Vállalatnál Patz Béla tervező munkájaként.146 Az 1952. november 13-i helykijelölési szemlén négy helyszint vizsgáltak meg. A Babucsa dűlő területét, a Pál major melletti Csuhuskúti dűlőt. Ez utóbbi dűlő a felsőcsingeri bányákhoz viszonylag közel, a községtől viszont távol 2,5-3,0 km-re feküdt. A terület beépítése különálló települést hozott volna létre, emiatt elvetették. 143 MNL OL XXVI-D-8-f 75. doboz 551 144 Lásd: Körner - Nagy, 2006 164 145 MNL OL XXVI-D-8-f 75. doboz 551 sorszám 146 MNL OL XXVI-D-8-f 75. doboz 508 sorszám 102
