Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

II. Forrásközlések - A Nemzeti Számonkérő Különítmény és péti működése

A SZÉKESFEHÉRVÁRI CIGÁNYOK ÖSSZEGYŰJTÉSE kor, láttam, hogy kb. 15 főnyi NSZK-csendőr megy a Vörösmarty tér felé. Gya­nús volt nekem, hogy ilyen nagy létszámmal [mennek, mert tudtam], hogy [csak kis] létszámú csendőr tartózkodik a városban. Lakásomba felküldtem valakit, hogy kérdezze meg az ügyeletestől, hogy hova ment a csendőr-csoport. Ez a valaki kb. egy óra múlva tudott hozzám ismét bejutni, s jelentését leadni. Ezután én gyanakvó kíváncsisággal mentem ki a cigánytelepre. Nagy hófúvás volt, s amikor az autóból kiszálltam, láttam, hogy a cigánytelep egyik, talán legrende­sebb háza előtt két csendőr áll. Amikor a csendőr engem meglátott, felém indult, s kb. 30-40 méterre a háztól találkoztam a csendőrrel. Jól emlékszem, kérdésemre a csendőr azt mondotta, „a cigánytelepet likvidáljuk”. Kozma zász­lós után érdeklődtem ezután, s közölte velem a csendőr, hogy Kozma zászlós eltávozott, s azt a parancsot adta, hogy őrizzék a cigányokat. Én azután tudo­másul vettem a jelentést, és visszajöttem. A vajda is bent kellett, hogy legyen a házban, hozzám azonban senki nem jött a csendőrön kívül, és én mással nem is beszéltem, mint a csendőrrel. Kozmával akartam volna beszélni. Konkrété előttem nem fejezte ki a „likvidálás” szó, hogy mit is akarnak [tulajdonkép­pen].550 Soha nem volt szó cigánykérdésről, sem a székesfehérvári cigányokról senkivel nem beszéltem. Kb. egy óra, háromnegyed óra múlva én Kozma zászlóstól ér­deklődtem, és elmondtam neki, hogy én is kint voltam a cigánytelepen. Láttam, hogy Kozma zászlós nem szívesen ad választ, csupán azt sikerült megtudni, hogy Orendi ezredestől kapott parancsot a cigányokkal kapcsolatban. Kozma zászlós közölte azt is velem, hogy Sárvárra kell sürgősen mennie, ahol az NSZK állomáshelye volt, mondotta, kell, hogy Orendi ezredeshez menjen. Miu­tán nem volt autóm, és tudtam, hogy Kozma zászlós Pápán keresztül megy, ezért megkértem Kozmát, hogy vigyen el engem Nagytevelig, ahol a családom volt, s onnan akartam menni Szombathelyre a belügyminiszterhez.551 Gondol­tam, hogy a belügyminiszternél érdeklődöm, és elhatároztam, hogy a cigány­ügyet is felemlítem. 12 [óra] előtt indultunk, és éjjel érkeztünk Pápára, de a belügyminiszterrel, mivel nem találtam [Szombathelyen], nem tudtam beszél­ni.552 Másnap visszajövet Móron keresztül igyekeztem elérni Székesfehérvárt, és közölték velem, hogy csak a Csőri út felől lehet megözelíteni Fehérvárt. Ugyanakkor közölték azt is velem, hogy aznap este, amikor eljöttem Székesfe­hérvárról, onnan minden hivatal is eljött.553 [Várpalotánál tovább én sem men­550 Ennek ellentmond 1946. július 26-án a székesfehérvári népügyészségen tett vallomása, mely szerint pontosan értette a „likvidálás” szó jelentését. (ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 165/1.) 551 Budapest ostroma óta a nyilas kormány és az NSZK parancsnoksága is az ország nyugati határaihoz közel rendezkedett be. 552 A teljes mondat a kézzel írt utólagos javítások előtt így szólt: „12 előtt indultunk, és éjjel ér­keztünk Pápára, majd a belügyminisztert, mivel nem találtam ott, nem tudtam vele beszélni. ” 553 Pintér néhány napig még Veszprémből járt be Székesfehérvárra, majd a Fejér megyei főispáni hivatalt Veszprémbe helyezte át. 155

Next

/
Thumbnails
Contents