Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
II. Forrásközlések - A székesfehérvári nyilasok tevékenysége
II. Forrásközlések nagyszámú csendőr, lehettek vagy húszán. Ez a valaki kb. egy óra múlva jött vissza, és jelentette nekem, hogy a csendőrök Orendy ezredes parancsára a cigánytelepre mennek. Egy kölcsön kapott autóval kb. fél óra múlva én is kimentem, akkor már a cigányok két csendőr őrizete alatt egy házban voltak összeterelve. A cigányok közül senkivel sem beszéltem, az egyik csendőr azonban felém indult, és jelentette, hogy Kozma zászlós parancsára N.SZ.K.-tól jöttek a cigánykérdés likvidálására. A likvidálás alatt magam is gyökeres és végleges elintézést gondoltam, ezért nem is hagytam annyiban az ügyet, hanem rögtön mentem vissza, hogy Kozmával beszéljek. Ez kb. 1/2 11 tájban sikerült csak, amikor Kozma beszélgetés alakjában - mert tetteiről nekem számot adni nem volt köteles - elmondta, hogy Orendy ezredes adta ki a parancsot, a cigánykérdés gyökeres megoldására. Mivel ismertem az N.SZ.K. gyökeres megoldásait,370 legalábbis sejtettem, hogy mit értelmeznek alatta - hiszen valószínűleg erre vonatkozott Kozma zls-nak az a kijelentése is, hogy ő nem gondolta, hogy ennyi cigány legyen Székesfehérvárott, és ezért még egyszer a parancs végrehajtása előtt beszélni akar Orendy ezredessel, mert más ügyben is utaznia kell Sárvárra.371 372 Elhatároztam, hogy legalábbis igyekszem tájékozódni a kormány álláspontja felől, ezért megkértem Kozmát, hogy Nagytevelig vigyen el engem, ott a családom volt, és onnan mentem Szombathelyre a belügyminiszterhez, 37~ elsősorban azonban gyógyszerekért mentem, amire Fehérvárnak nagy szüksége volt. Mivel azonban a belügyminisztert nem találtam ott, a cigánykérdésben semmit sem intéztem. Ekkor már vissza sem tudtam jutni Fehérvárra, csak Várpalotára jutottam el, ahol azonban ekkor nekem senki sem beszélt a cigányokról, és én sem láttam cigányokat. Ez után kb. 1 héttel akadtam össze Kozma zls-sal, aki azt mondta, hogy a cigányokat ott hagyták Fehérváron, mert örültek, hogy a saját bőrüket meg tudták menteni. Később, valamikor március közepén pletyka hírt hallottam, hogy Várpalotán cigányokat tömegesen végeztek ki, de hogy kik, miért, azt nem tudom. Vörös Kálmán csendőr őrmestert a belügyminiszter rendelte mellém összekötő félének. Köztem és a csendőrség, illetve a közbiztonsági szervek között. Vörös Kálmánnak én soha kivégzésekre parancsot nem adtam, és tudomásom szerint Vörös sem gyilkolt meg senkit. Valótlan az, hogy Veszprémben egyes tisztviselő családokat az ott visszamaradt családfőtől elszakítva Németországba induló vonatra tétettem volna fel. Városi 370 Ez gyakorlatilag a legtöbb esetben azonnali kivégzést jelentett. Többnyire már a gyanú is elegendő volt számukra a bűnösség megállapításához. Legtöbbször nem is folytattak semmilyen eljárást, hanem helyben kivégezték a gyanúsítottakat. KOVÁCS T. (2006) 95. 371 Budapest kiürítését követően (1944. december 25-től) az NSZK parancsnoksága már Sárváron működött. 372 Vájná Gábor belügyminiszter és hivatala 1945. december 25. után Szombathelyen, a Belügyminisztérium legtöbb hivatala azonban Sárváron működött. 90
