Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - A várpalotai nyilas mozgalom

I. Bevezető tanulmányok

csapatok rövid időre visszavonultak,230 a nyilasok is azonnal visszatértek.231 Igazán csak ekkor kezdődött meg Várpalota történetének legtragikusabb időszaka.

1945 januárjában az NSZK csendőrei (mintegy 20-25 fős alakulat, állandóan változó személyi állománnyal)232 Botond (Pilhoffer) István233 csendőr százados parancsnoksága alatt megszállták a pétfürdői csendőrlaktanyát.234 235 236 237 Az NSZK pétfürdői különítménye a helyi csendőrségtől teljesen független volt, a csendőrlaktanya egy teljesen különálló részét foglalták el. Működési területük a németek által visszafoglalt területekre (így többek között Várpalotára és Székesfehérvárra) terjedt ki.2j5 Hatáskörükbe tartozott minden politikai jellegű nyomozás, tekintet nélkül az elkövető személyére, foglalkozására, társadalmi állására, katonai vagy polgári mivoltára. A rögtönbíráskodási rendelet adta lehetőségekkel mind Székesfehérváron, mind Pétfürdőn több esetben végeztek ki embereket, bármiféle eljárás nélkül.2 '’

Miután a szovjet csapatok már hónapok óta a Dunántúl területén, Székesfehérvár és Várpalota körzetében harcoltak, és a honvédség morálja is meggyengült, egyre több volt a szökött katona. Előbb szökött katonákat végeztek ki a várpa' 237

lotai csendőrök Pétfürdőn, majd Várpalotán mintegy 10-12 magyar katonát, akik a január eleji kötelező mozgósításkor nem akartak bevonulni, a Mátyás-vár előtt.238 Ez utóbbi kivégzésben visszaemlékezők szerint Kemenesi Imre239 és Pál Ferenc 240csendőrök mellett Farkas Andor nyilas fegyveres pártszolgálatos is részt vett.241 Ezt követte azután a székesfehérvári és várpalotai cigányok kivégzése. Hozzátesszük, hogy a várpalotai nyilasok mind a várpalotai csendőröktől,

230 A Várpalota környéki harcok részletes történetét ld. VERESS D. (1976), VERESS D. (2002a).

231 CSABA (1968) 5., PAJOR (1970) 49.

232 BFL XXV. 2b. 86840/1949. 4., 18., 21.; PAJOR (1970) 49. tévesen 30-40 főben határozza meg a péti NSZK-csendőrség létszámát.

233 Botond (Pilhoffer) István (1913 - ?) csendőr százados, az NSZK-Rohamszázad péti csoportjának parancsnoka.

234 BFL XXV. 2b. 86840/1949., KOVÁCS Z. A. (2009) 138.

235 KOVÁCS Z. A. (2009) 138-139.

236 Ilyen esetekről számol be pl. Kerekes Lajos, akinek pétfürdői fogva tartása idején végezték ki többek között Benke Ferenc székesfehérvári munkásmozgalmi vezetőt és egy ruszin származású katonaszökevényt. BFL XXV. 2b. 86840/1949, 15-16. Székesfehérváron pedig dr. Koch László szökött zsidó munkaszolgálatos orvost. FARKAS - KARSAI (1970) 178. Az NSZK szervezetéről és működéséről ld. KOVÁCS Z. A. (2002), KOVÁCS Z. A. (2009), KOVÁCS T. (2006).

237 CSABA (1968) 6.

238 PAJOR (1970) 50., PAJOR (1975) 10.

239 Kemenesi Imre (1914—?) várpalotai csendőr őrmester.

240 Pál Ferenc (1913-1974) várpalotai csendőr főtörzsőrmester.

241 PAJOR (1975) 10.

40