Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - A várpalotai nyilas mozgalom

I. Bevezető tanulmányok

Gábor irányította.212 Vörös István idősebb fia, Vörös Imre21’ hamarosan nekilátott a párt ifjúsági csoportjának megszervezéséhez is.214 Mindaddig, míg 1938- ban a belügyminiszter feloszlatta a pártot, majd Festetics a Hubay Kálmán-féle (de a háttérből már Szálasi Ferenc által irányított) Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalomhoz215 216 csatlakozott, Festetics pártjának meglehetősen széles tömege volt Várpalotán. A csatlakozás után pártjának egy része is a Hungarista Mozgalom bázisát növelte, így az Várpalotán továbbra is a legjelentősebb politikai pártnak számított. Az alapító Vörös István, úgy tűnik, a továbbiakban nem játszott különösebben aktiv szerepet az új pártban. Fia, Imre azonban továbbra is igen aktív maradt, Szálasi hatalomátvétele után már az új nyilaskeresztes párt megyei szervezete ifjúsági tagozatának vezetője lett.’1(1 1944 októberében pedig a Péti Nitrogénművekben is megszervezték a pártcsoportot. A gyári csoport szervezője és vezetője Árvái József.217

A nyilas hatalomátvétellel Várpalota történetének legtragikusabb időszaka, valódi rémuralom kezdődött. A helyi lakosok visszaemlékezései szerint teljes káosz uralkodott a községben. Addig teljesen jelentéktelen, igazán semmihez sem értő személyek kerültek hatalomra, akik a fegyverek erejével mindenbe beleszóltak, mindenben parancsoltak.218 Amikor ezeknek fegyvert adtak a kezükbe, veszedelmessé váltak. „A nyilas hatalomátvétel után legjobb volt nem mutatkozni.”2'9 „Erőszakos emberek voltak ezek, mint Кора János csillés, aki az állapotos feleségemet arra akarta kényszeríteni, hogy menjen védőárkot ásni, szülés előtt pár héttel.” - emlékezik vissza Tomczyk Sándor.220 ,ylz az igazság, hogy

parancsnoka, Farkas Andor (1912 - ?), Кора János (1916. - ?), Kovács István, Szabó Imre, Szeles Béla és Kandra Rudolf fegyveres pártszolgálatosok, valamint Varga János, a fegyveres pártszolgálat besúgójának nevét.

212 Vájná Gábor (1891-1946) a későbbi nyilas belügyminiszter az 1930-as évek közepén a balatonfuzfői lőporgyár igazgatója volt. Ekkor kezdte szervezni a peremartoni és pétfürdői nyilas pártcsoportokat. Várpalotáról Békevári Gyula tartotta vele a kapcsolatot. KGYVK, Kézirattár. Pajor József hagyatéka, 22.

213 Vörös Imre (1913 k. - ?) Vörös István fia, az MNSzP helyi ifjúsági csoportjának alapítója, majd a Szálasi-féle Nyilaskeresztes Párt Veszprém vármegyei ifjúsági tagozatának vezetője.

214 CSABA (1968) 5. Az ifjúsági csoport alapító tagjai Szabó Ferenc, Kari László, Horváth István (1906-?), Csíz József voltak. KGYVK, Kézirattár. Pajor József hagyatéka, 23. Később, 1944-ben még a párt nőtagozatát is létrehozták. BESZTERI (1985) 33.

215 Hubay Kálmán 1938. március 27-én alapította Nemzeti Szocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalom néven pártját, amelyet 1939. február 23-án betiltottak. A Hubay nevével fémjelzett pártot gyakorlatilag Szálasi Ferenc irányította.

216 CSABA (1968) 5. Ld. még Vanyó József-inteijú

217 A nyilas választmány tagjai: Aradi József, Bagyula Rudolf, Rainiss István, Török János, Magyar János, Sztankovics Béla, Gotzenberger Ödön, Istenes Ferenc és Vájná István igazgató lettek. PAJOR (1970) 47.

218 BAKOS (1990) 33., 94. (Csiky Iván és id. Búzái Mihály visszaemlékezései.)

214 BAKOS (1990) 54. (Szili László visszaemlékezése.)

220 BAKOS (1990) 87-88. (Tomczyk Sándor visszaemlékezése.)

38