Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
Életrajzi adattár Schubert József (másutt Subert) - (Aba, 1906. május 11. -?) nyilas fegyveres pártszolgálatos, székesfehérvári lakos. Pintér József nyilas főispán személyi őrzője. Korábban napszámos, majd a székesfehérvári repülőtéren dolgozott. 1942 novemberében lépett be a Nyilaskeresztes Pártba. Fegyveres pártszolgálatosként előbb Budapesten követett el zsidók ellen több gyilkosságot, majd a Székesfehérvárra kerülve a nyilas pártházban több személy megkínzásában, Nagytevelen, Pápán és Móron zsidó munkaszolgálatosok meggyilkolásában vett részt. 1945 márciusában Németországba menekült, majd hazatért, és elfogták. A Székesfehérvári Népbíróság 1946. március 27-én halálra ítélte. A NOT helybenhagyta a halálos ítéletet, amit a köztársasági elnök 1947. március 2-án kegyelemből életfogytiglan tartó kényszermunkára változtatott. Schwab Ferenc (másutt Sváb) - (1891-?) borbélymester, székesfehérvári nyilas fegyveres pártszolgálatos. Székesfehérváron és Nagytevelen részt vett zsidó munkaszolgálatosok meggyilkolásában. Külföldre menekült. 1947-ben kiadták Magyarországnak. További sorsa ismeretlen. Selmeczi Kovács László - székesfehérvári rendőr nyomozó alhadnagy. Részt vett Pintér József székesfehérvári rendőrségi kihallgatásán. Sellyéi Vilmos, vitéz (másutt Sellyey) - csendőrtiszt. 1944. április 20-tól 1944-ig a székesfehérvári II. csendőrkerület parancsnoka. 1944 novemberétől hadműveleti kormánybiztos. Serédi Jusztinián (eredeti nevén Szapucsek György) - (Deáki, 1884. április 23.-Esztergom, 1945. március 29.) bíboros, hercegprímás. 1908-ban szentelték pappá. 1908-1916 között a Vatikánban részt vett a Codex Iuris Canonici kidolgozásában. 1927-1945 között a magyar katolikus egyház vezetője. 1939-ben nagy szerepe volt a lengyel menekültek befogadásában, valamint felemelte szavát a zsidótörvények, a zsidók kollektív felelőssége és büntetése ellen. Szálasi hatalomátvételét törvénytelennek nyilvánította, és nem jelent meg annak eskütételén sem. Seybold Géza, dr. - (1912 k.-?) jogász. Pintér József jogi tanácsadója. Később molnár tanoncként dolgozott. Pintér József székesfehérvári népbírósági perében tanúként hallgatták ki. Shőnig Károly (másutt Schönig, Schöning, ill. Sőnik) - (Nádadsladány, 1903. szeptember 15.-?) várpalotai bányász. A cigányok kivégzésének egyik tanúja. Shvoy Kálmán, dr. - (Budapest, 1881. február 12,-Szeged, 1971. október 25.) ny. tábornok. 1935-1939 között a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője. 1945. február 8- án az NSZK péti csendőrei testvérével, Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspökkel együtt letartóztatták, Pétfürdőre, majd Veszprémbe szállították, végül Sopronkőhidára internálták. 1945. március 28-án szabadultak az internálásból. Shvoy Lajos (másutt tévesen Shwoy, ill. Svoly) - (Budapest, 1879. március 9.-Budapest, 1968. január 21.), székesfehérvári megyéspüspök. 1927-től haláláig töltötte be hivatalát. 1945. február 8-án Pintér József főispán parancsára az NSZK péti csendőrei letartóztatták. Előbb Pétfürdőre, majd Veszprémbe vitték, végül Sopronkőhidára internálták testvérével, Shvoy Kálmán ny. tábornokkal együtt. (Valójában Soprtonban tartózkodtak.) Az internálás oka, hogy a szovjet csapatok bejövetelekor nem hagyta el a várost, valamint nem buzdította papjait a bolsevik veszély elleni propagandára. Pintér Józsefnek személyes oka is volt, ti. hogy nem mondott Veni Sanctét főispáni beiktatásakor. Sopronból 1945. március 28-án szabadult. Később a kommunisták vették házi őrizetbe. Simon József- (Tét, 1911. augusztus 17.-?) csendőr, később földműves. Téti lakos. 1944. decemberig, majd 1921. januártól a péti csendőrlaktanyában szolgált. Botond (Pilhoffer) István ügyében kihallgatták. 375
