Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

III. Függeék - Életrajzi adattár

Életrajzi adattár 31-én az ausztriai Zürndorffban fogta el őket a székesfehérvári politikai rendőrség. A Székesfehérvári Népbíróságon 1946. október 25-29. között tartották Pintér József és Bényi József bűnügyének főtárgyalását. A négy napos tárgyalás során 48 tanút hallgattak meg. A Székesfehérvári Népbiróság Pintér Józsefet háborús és népellenes bűneiért 1946. október 29-én első fokon kötél általi halálra ítélte. Pintér József az ítélet ellen kegyelmi kérvényt nyújtott be. Másodfokon a NOT 1947. május 29-én tárgyalta a főispán ügyét, de nem hozott ítéletet, hanem bizonyításkiegészítést és újabb tárgyalást rendelt el. Végül 1948. július 27-én a NOT legfelsőbb fokon is hely­ben hagyta a Székesfehérvári Népbiróság által hozott halálos ítéletet, melyet Pintér kegyelmi kérvényét elutasítva a Magyar Köztársaság elnöke 1948. szeptember 8-án jóváhagyott. Az ítéletet 1948. szeptember 18-án reggel 7 órakor végrehajtották. Pintér Józsefné, sz. Bényi Margit - Pintér József nyilas főispán felesége. Férjével Ausztriába menekült. 1946 júniusában hazaszállították, kihallgatták, majd internálták. Pintér Károly - (Székesfehérvár, 1880. február 15.-Székesfehérvár, 1906. március 6.) kőműves, munkásmozgalmi vezető. A székesfehérvári és Fejér Megyei Építőmunkás Szakegylet és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezője és vezetője. 1902-ben részt vett a sztrájkok megszervezésében és vezetésében. 1903-ban javaslatára megala­kult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt székesfehérvári és Fejér vármegyei szer­vezete. 1904-ben letartóztatták. Szabadulása után Budapestre költözött. Pintér József későbbi nyilas főispán nagybátyja. Pintér József az ő könyveinek és írásainak hatására állt be 1919-ben vöröskatonának. Platthy Béla - erdőmérnök, fakereskedő. Az 1938-ban alakult Nemzeti Szocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalom székesfehérvári szervezetének vezetője volt. 1939 elején a pártot betiltották. Az 1939. évi sikertelen választások után később nem kapott vezető szerepet a nyilas mozgalomban. Pompár Géza - (Pécs, ?-?) Az Első Magyar Biztosító Társaság székesfehérvári főügynökségének vezetője. 1933-tól a Festetics-féle nyilas párt székesfehérvári csoportjának vezetője. Prohászka Ottokár - (Nyitra, 1858. október 10.-Budapest, 1927. április 2.) - püspök, egyházi író, keresztényszocialista politikus, képviselő. Teológiai tanulmányait Rómában végezte. Papi működését Esztergomban kezdte, majd az egyetemen teológiát tanított. 1905-től haláláig székefehérvári megyéspüspök. A Katolikus Néppárt egyik alapítója. 1920- 1922. között parlamenti képviselő, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke. Proity Márton, dr. - (Buzsák, 1903. február 15.-Budapest, 1973. október 24.) székesfehérvári egyházmegyés pap, plébános. Pintér József internálta. Tanúként szerepelt Pintér Jó­zsef székesfehérvári népbírósági tárgyalásán. Püspöki Sándor - népbíró Orendy Norbert (Radó Endre és társai) perében. Radó Endre, dr. - (Kassa, 1913. november 5.-Budapest, 1946. június 18.) csendőr százados. Az NSZK Nyomozó osztály Katonai alosztályának vezetője. Nyugatra menekült, majd kiadták Magyarországnak. A Budapesti Népbíróság 1946. május 9-én halálra ítélte, kivégezték. Rainiss István - a Péti Nitrogénmüvekben 1944 októberében megalakult nyilaskeresztes pártcso­port egyik alapító és vezetőségi tagja. Ratzenböck, ... - osztrák földbirtokos, zümdorfi lakos. Pintér József ismerőse. Pintér és Bényi az ő egyik birtokán rejtőztek el, Euratsfeldben. Rédli János - (1925-) géplakatos. Várpalotai lakos. 1944-45-ben lakatos segéd volt Körmendi kerékpárjavítónál. 1945-1983 között a bányában dolgozott. Helytörténeti kutató. Hallomásból tud a cigányok kivégzéséről. 373

Next

/
Thumbnails
Contents