Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
III. Függelék már tárgyalták az ügyét. 1946 szeptemberében a Veszprémi Népbíróság 10 év fegyházbüntetésre, másodfokon a Győri Népbíróság 1948. március 23-án halálra, 1951. január 27-én a Győr-Sopron Megyei Bíróság életfogytig tartó szabadság- vesztésre és 10 évig a közügyektől való eltiltásra ítélte. 1960. április 1-én a részleges amnesztia rendelet értelmében kegyelemmel szabadult. 1964-ben MÁV-pályamunkás Celldömölkön. Ekkor Celldömölkön is lakott. Kenessey Gyula, dr. (másutt Kenessei) - (Székesfehérvár, 1888. november 14,-Dachau, 1945. február 15.) jogász. 1912-től a váli járásban szolgabíró, 1926-1944 között sárbogárdi főszolgabíró. 1944. október 17-én Szálasi utasítást adott letartóztatására. Németországba deportálták, ahonnan nem tért vissza. Kenyeres Jenő - 1939. február 3-án Szebényi Győzővel bombamerényletet követett el a Dohány utcai zsinagóga ellen a Magyar Nemzeti Párt - Hungarista Mozgalom megbízásából. Életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítélték. Kerekes Lajos (másutt tévesen Kerekes N.) - (Székesfehérvár, 1909. május 5.-?) jogász, polgármester. 1932-től Székesfehérváron városi tisztviselő, 1935-től aljegyző, 1937- től árvaszéki jegyző, majd 1940-től ismét aljegyző. Ezután polgármester helyettes, majd 1944. május 10.-től Székesfehérvár polgármestere. 1945. január 23-én Endre László felfüggesztette polgármesteri tisztségéből, majd letartóztatták és január 31-én internálták. Előbb Várpalotára szállították, majd február 12-16. között Pétfürdőn, az NSZK péti csoportja őrizetében volt. Itt hallotta a székesfehérvári cigányok kivégzésére és a cigánytelep felgyújtására szóló parancsot. Február február 16-án előbb Zircre, majd Szombathelyre internálták. Egy bombatámadás alkalmával Graz-ba menekült. 1945. júniusban tért vissza Székesfehérvárra, ahol letartóztatták. A székes- fehérvári népbírósáb 1 évi börtönbüntetésre ítélte. Szabadulása után a székesfehérvári malomnál rakodómunkásként dolgozott. Keszthelyi László - újságíró. 1943-1944-ben az Új Fehérvár munkatársa. Ketskés (?) ... - jegyző Várpalotán 1945-ben. Kiss István - népbíró Orendy Norbert (Radó Endre és társai) perében. Kiss János, vitéz - (Erdőszentgyörgy, 1883. március 24.-Budapest, 1944. december 8.) altábornagy. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. A Margit körút katonai fegyházában kivégezték. Kiss Károly, dr. - budapesti ügyvéd. Már a nyilas hatalomátvétel előtt jó kapcsolatot ápolt Szálasiékkal. Klausz György (másutt tévesen Kalauz Ul. Klause) - (1910 к.-?) százados, zsidó munkaszolgálatos. A székesfehérvári nyilas pártházban megkínozták. Pintér József székesfehérvári népbírósági perében tanúként hallgatták ki. Klein Miklós - (Debrecen, 1905-Egyesült Államok, ?) kántor. 1930-1944 között a székesfehérvári neológ izraelita hitközség főkántora. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1945. szeptember 19-én tért vissza Székesfehérvárra. Később az Egyesült Államokban telepedett le. Sógorát, Vadász Jánost a nyilas pártházban végezték ki. Pintér József székesfehérvári népbírósági perében tanúként hallgatták ki. Koch László, dr. - (Kaposvár, 1909. július 11.-Székesfehérvár, 1945. január 31.) orvos. Zsidó származása miatt csak külföldön tanulhatott, és csak 1938-ban tudta megszerezni a magyarországi orvosi diplomát. Ezután is csak segédorvosi munkát végezhetett különböző Fejér megyei községekben. Polgárdiban telepedett le, ahonnan munkaszolgálatra vitték. 1944-ben megszökött, és a szovjet csapatok bejövetelekor visszatért Székesfehérvárra. Vezetőségi tagja lett az MKP december 25-én megalakított városi 364
